Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az utóbbi három évben az orosz hivatalos és félhivatalos politikai megnyilvánulások is aggodalmakat fogalmaztak meg Magyarország európai uniós csatlakozásával kapcsolatban. Az orosz félelmek szerint a belépést követően egyes magyarországi gyártók nem bírják majd a versenyt az uniós vállalatokkal szemben, így e cégek a hazai piacvesztést oroszországi értékesítéssel próbálják meg pótolni.
Az utóbbi évtizedben az orosz piac jelentősége folyamatosan csökkent a magyar külkereskedelemben. Az 1998-as orosz gazdasági-pénzügyi válságot követően Oroszország és a FÁK-államok súlya tízről hat százalék alá csökkent a teljes forgalmon belül. Elsősorban a kivitel esett vissza, a behozatal értéke ugyanis az energiahordozók vásárlása miatt évek óta nem csökken.
A magyar uniós tagságot követően több fontos importterméknél is változik a vámszint. Egy felmérés szerint a nagyobb forgalmúak közül várhatóan nyolc terméknél csökken, nyolcnál pedig nő a vám. A kettő eredményeként 8-10 millió dollárral emelkedhet a magyar vámbevétel. A magasabb behozatali vámmal sújtott termékek közül a nyersalumínium és a paksi atomerőmű számára szükséges fűtőelem behozatala okozhat összesen évi mintegy húszmillió dollár többletköltséget az importőrök számára.
Az EU-taggá válást követően a magyar élelmiszerek pozíciói egyértelműen javulhatnak az orosz piacon, mert az EU-támogatás szintje a mainál jóval magasabb. A számítások szerint, ha az átlagos támogatási szint akár csak az uniós érték felére növekedne, akkor is legalább 150-300 millió dollárral nőhet az Oroszországba irányuló export.
A két ország a közelmúltban olyan megállapodást kötött, amelynek értelmében 2001 júniusától állampolgáraik csak vízummal utazhatnak egymás országába. Addig marad a meghívólevél, ami nem is annyira a várhatóan 50-100 dolláros vízumköltség miatt akadályozza a forgalmat, sokkal inkább macerás beszerzése okoz majd gondot a kis- és középvállalkozásoknak.
D. L.
