Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ha november 6 ig, azaz hétfőig nem nyújtja be a kormány az Országgyűlésnek a birtokrendezésről és a Nemzeti Földalapról szóló törvényjavaslatot, az a hivatalos ügyrend szerint idén már nem fér bele a parlamenti jogalkotási munkába. Erről Borókai Gábor kormányszóvivő beszélt a legutóbbi kormányülés utáni sajtótájékoztatón. Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ennek ellenére bizakodó: lapunk érdeklődésére tegnap elmondta, hogy az Országgyűlés még idén elfogadhatja a törvényjavaslatot. Hozzátette, hogy a földalap működésének kezdetét megelőző évben 5-6 milliárd forintba kerülő geodéziai munkát kell elvégezni.
A javaslat elfogadása idén az országgyűlési jogalkotási menetrend szerint csak akkor lehetséges, ha az elfogadáshoz nem szükséges a szokásos négy hét. A törvényjavaslatok általános, továbbá részletes vitájára, valamint a módosító javaslatok megvitatására s a végszavazásra ugyanis egy-egy hét kell. Ez már most sincs meg, mert a legutóbbi kormányülésen nem fogadták el a törvénytervezetet. A törvény idei elfogadása mindazonáltal elvben lehetséges abban az esetben, ha nem nyújtanak be hozzá módosító indítványt, vagy a benyújtott módosító javaslatokkal egy időben végszavazást is tartanak róla.
A módosító javaslatok elkerülésére kevés az esély, hiszen már tudni lehet ilyen szándékokról. Medgyasszay László (MDF) képviselői önálló indítványt nyújtott be a Nemzeti Földalap feladatairól és jogállásáról. A Nemzeti Földalapról szóló elképzelések alkotmányossági aggályokat is fölvetnek, különösen ami a magántulajdonban lévő földek kisajátítását illeti. A Nemzeti Földalap alapvagyonának jelentős része a jelenleg állami tulajdonú, mintegy 25 milliárd forint értékű földvagyon lenne. Az agrártárca korábbi nyilatkozatai szerint az évi 4-5 milliárd forint működtetési költségű Nemzeti Földalapon keresztül egyebek mellett akár kisajátítással is új, működőképes családi gazdaságok kialakítását kívánja elősegíteni.
A kormányfő és az agrárminiszter már megállapodott a földalap létrehozásáról, illetve az ehhez, valamint a mezőgazdasági stratégia megvalósításához szükséges költségvetési forrásokról, a jelek szerint azonban a háttéralkukban még mindig nem dőlt el, hogy ki gyakorolja a Nemzeti Földalap felett a tulajdonosi jogokat. A földalap a kincstári vagyon része lenne, s az FVM tervei szerint a tulajdonosi jogokat az agrárminiszter gyakorolná, vagyonkezelését pedig az irányítása alá tartozó költségvetési szerv, a Nemzeti Földalap igazgatósága végezné. Más elképzelések szerint a tulajdonosi jogokat a kormány vagy az Országgyűlés is gyakorolhatná, és a Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóság, illetve az ÁPV Rt. működtethetné.
L. L.
