(Folytatás az 1. oldalról)
További különbségeket okoz a határparitások és a szerződéses árak eltérése, előbbit a GM, utóbbit az MNB alkalmazza.
A legnagyobb különbségként a bérmunka eltérő számbavételét szokták emlegetni. A GM az országba érkező bérmunkaanyagot importként, az országot elhagyó termékekbe beépített bérmunkaanyagot exportként írja jóvá. Ezzel szemben az MNB-nél a beépített alapanyag sem export-, sem importoldalon nem szerepel a külkereskedelmi kimutatásban, mert a jegybank a folyó fizetési mérleg szolgáltatások sorában számolja el és ott is csak a bérmunkadíjat.
Némi káoszt okoz, hogy a GM-nél a bérmunkaimport évek óta meghaladja az exportban bérmunkaként kimutatott értéket, ami pedig már tartalmazza a hazai hozzáadott értéket is. E paradoxon egy lehetséges feloldása az, hogy az importőrök bérmunkaként számolnak el valójában belföldi értékesítés céljából behozott tételeket is, így az importtá történő átminősítésig mentesülnek a vám és az áfa megfizetése alól. Ezt a GM tudomásunk szerint később sem korrigálja. Az egyenlegek eltérését ez csak akkor magyarázza meg, ha az ilyen tételek hirtelen felszaporodnak vagy csökkennek, egyébként ez csak standard időbeni eltolódást okoz, vagyis nem változtat a hiányon.
A GM-kimutatásból a módszertani különbségek zömének a bérmunka és a tárgyi apport kiküszöbölésével megkapjuk a nettó vámstatisztikát, ami módszertanilag összehasonlítható az MNB adataival. Most viszont a nettó vámstatisztika is 2 milliárd euró hiányt mutat, vagyis még mindig van 0,8 milliárd euró különbség az MNB és a nettó vámstatisztika között. Az eltérés zöme az exportoldalon jelentkezik: az MNB által számított export 1,7 milliárd euróval, az import 0,9 milliárd euróval nagyobb, mint a GM-statisztika. Ez az importnál 5 százalékos eltérésnek felel meg, ami nem tér el az előző évek gyakorlatától, tehát nem okozhatja a mostani különbség növekedést. Az export szokatlan eltérésére azonban az elemzők nem tudtak magyarázatot adni.
A piac mostanában abból a legfeljebb közelítőleg igaz feltételezésből indul ki, hogy a pénzforgalmi elszámolás egy-két hónapos lemaradással követi a vámstatisztikai elszámolást. Ebből arra következtetnek elemzők, hogy az MNB által számított hiány hamarosan akár már a mai fizetésimérleg-adatokban megugrik, amint kifizetik az export, illetve az import árát. Erdős Mihály, a K&H Alapkezelő elemzője erre építve még nem csökkentette 1,75 milliárd eurós folyó fizetési mérlegre vonatkozó prognózisát az elemzők többsége által várt, a tavalyihoz hasonló makrofolyamatokkal jellemezhető, normál pálya melletti 1,6 milliárd dolláros szintre. Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt. elemzője a két kimutatás eltérésének egy lehetséges okaként a megnőtt, ám az időeltérésből adódóan még csak a GM-statisztikában szereplő gázszámlákat nevezte meg, ezek bekerülése az MNB-statisztikába a folyó fizetési mérleg enyhe romlását eredményezheti.
Más szakértők szerint csökkenti az importoldal megugrásának esélyét, hogy a mérlegek közötti eltérés exportoldalon és nem importoldalon jelentkezik. E nézet képviselői szerint a két egyenleg közötti különbség az exportoldalon zárul majd be. Ez teszik hozzá nem jelenti azt, hogy ne nőhetne a fizetési mérleg szerinti import, azt jelenti csupán, hogy ha ez bekövetkezik, akkor az az export nagyobb dinamikájával, végső soron pedig a különbség csökkenésével párhuzamosan történik majd, amiként történ az 1999 utolsó negyedévében is.
(NAPI)
