Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A környezetvédelmi tárca jelenleg tárcaközi egyeztetés alatt álló kormány-előterjesztés azzal számol, hogy a levegő-, víz- és talajterhelési díjak bevezetésével 40 milliárd forint bevétele származik a költségvetésnek, pontosabban a Környezetvédelmi Alap célfeladat fejezeti kezelésű célelőirányzatba (Kac), illetve a helyi önkormányzatok költségvetéseibe. Az előterjesztés-tervezet két változatot kínál fel a kormánynak, a kabinet ezek közül választhat, illetve akár úgy is dönthet, hogy elveti a "zöldadó" bevezetésének tervét, bár a KöM hangsúlyozza, hogy a környezetterhelési díj nem adó jellegű elvonás, hanem a környezetnek mint a nemzet vagyonának használatáért fizetendő díj. Az "A" változat szerint mindhárom terhelési díjat 2001. január 1-jén vezetnék be, a "B" változat alapján viszont a - lakosság számára egyik javaslat szerint sem érvényesíthető - levegőterhelési díjat jövő év január 1-jén, a vízterhelési díjat és a talajterhelési díjat azonban csak 2005. január 1-jén. Utóbbi elképzelés szerint a talajterhelési díj csak 2010. január 1-jén lépne hatályba azokon a kétezer fő alatti lélekszámú településeken, ahol a település belterülete nem esik felszín alatti ivóvízbázis védőterületére és a csatornára kötési lehetőség nincs biztosítva. A koncepció a levegő- és vízterhelési díj fizetésének elkezdésére két év moratóriumot adna a felkészülés miatt, a harmadik évtől is csak a díj negyedét kellene megfizetni, s újabb 3 év alatt növekedne a befizetés a díj 100 százalékos összegére. A talajterhelési díj fizetése a két év moratórium után 10 százalékkal kezdődne és évi 15 százalékponttal növekedne.
Az EU tagállamaiban kevéssé szerepelnek környezetterhelési díjak, ennek azonban nem az az oka, hogy nem tartják azokat megfelelő eszközöknek. Az EU környezetvédelmi politikájának fontos alapelve a "szennyező fizet" elv, s ennek gyakorlati megvalósulását éppen a gazdasági szabályozó eszközök segítségével lehet elérni. A magyar környezetterhelési díjszabályozással lefedni kívánt szennyező források többsége azonban éppen azokba a kategóriákba tartozik, ahol az EU-tagállamok a legkorábban megvalósítottak olyan szabályozást, amelyek segítségével az akkor egyedüliként elfogadott közvetlen előírásos, azaz határérték rendszerét tartalmazó eszközökkel értek el eredményt.
L. L.
