Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény előírja, hogy a kormány az agrárminiszter útján terjeszti az Országgyűlés elé beszámolóját az agrárgazdaság előző évi helyzetéről. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) jelentése már elkészült, az Agrárgazdasági Tanács elfogadta. Az FVM adatai szerint a más ágazatokhoz viszonyított alacsony jövedelmezőség miatt a befektetők számára kevésbé volt vonzó az agrárium, mint más nemzetgazdasági ágazatok. A mezőgazdaságban a nemzetgazdasági beruházásoknak mindössze 3,3 százalékát valósították meg, ami a gazdasági súlyt jelző - tavalyihoz képest 0,1 százalékponttal alacsonyabb - 4,8 százalékos GDP-aránytól is elmarad. Az Európai Unió tagországainak többségében 2-5 százalékos az ágazat GDP-aránya.A jelentés szerint a szélsőséges időjárás 1998-tól "óriási" gondokat okozott a magyar nemzetgazdaságnak, de különösen az agrárgazdaságnak. Tavaly kevesebb kalászos gabona termett a korábbinál, kukoricából viszont rekordtermést takarítottak be a gazdálkodók. Az állattenyésztés jövedelmezősége ugyanakkor az értékesítési gondok, az emelkedő takarmányárak és a nagyobb elhullás következtében lényegesen romlott 1998-hoz képest.
Tavaly a felvásárolt mezőgazdasági termékek volumene 6,3 százalékkal haladta meg az előző évit, s az összes felvásárláson belül lényeges szerkezeti változás nem történt: a növényi és kertészeti termékek aránya 43, az élő állatoké és állati termékeké pedig 57 százalékot tett ki. Az FVM felhívja a figyelmet arra, hogy utóbbiaknál a vágósertés részesedése 3 százalékponttal javult.
Az élelmiszer- és az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi forgalom a múlt évben tovább növekedett, mennyiségében 7 százalékkal több árut adtak el ebből a termékcsoportból, mint az előző évben. Tavaly 1450,9 milliárd forintot költöttek a lakosok és a Magyarországra látogató külföldiek ezekre a termékekre, ez az összes kiskereskedelmi forgalom 33,5 százalékát tette ki.
A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari export értéke 2310,2 millió dollár volt 1999-ben, 16,7 százalékkal kisebb, mint egy évvel korábban. Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelmének egyenlege 1315 millió dollár aktívum lett, 258,2 millió dollárral maradva el az előző évitől. Az EU-val folytatott kereskedelemből származó 735,8 millió dolláros aktívum 2,9 százalékos növekedést mutat, a CEFTA-országokkal szemben viszont 17,3 százalékkal, 345,4 millió dollárra csökkent egy év alatt. A FÁK-országokkal bonyolódó kereskedelem aktívuma tavaly 198,2 millió dollárra csökkent, mindössze 46 százalékára az előző évinek. Az összes exportra vonatkoztatva a visszaesést az FVM szakértői több tényezőre vezetik vissza: a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek világpiacán tavaly csökkentek az árak, az orosz pénzügyi válság valamennyi FÁK-országra továbbgyűrűzött és még a múlt évben is hatott. Továbbá árualap hiánya miatt jelentősen csökkent a gabonafélék kivitele és az újabb balkáni háború elvágott egy fontos vízi szállítási útvonalat.
A jelentésben az FVM elismeri, hogy a sorozatos természeti csapások, az agrárolló nyílása, a nyomott piaci árak, az orosz piac kiesése együttes hatásainak eredményeként tavaly romlott a gazdálkodók jövedelempozíciója, annak ellenére, hogy az élelmiszer-ipari termelés a megelőző két évi csökkenés, illetve stagnálás után 2,6 százalékkal növekedett.
L. L.
**** KERETBEN ****
A dinamikus UPS
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége(MOSZ)elnöksége hétfői ülésén áttekintette az idei agrárgazdasági folyamatokat és megállapította, hogy amíg a nemzetgazdaság egésze fejlődik, az agrárgazdaságban ettől gyökeresen eltérő folyamatok zajlanak - tájékoztatta az MTI-t Máhr András, a MOSZ titkára az ülés után. Az elnökség szerint az agrárgazdaság válsága idén tovább mélyült, a mezőgazdaság termelése és az agrárfoglalkoztatás újra csökken, a vidék leszakadása és elszegényedése folytatódik. A kedvezőtlen folyamatok már a nemzetgazdaság növekedését is veszélyeztethetik - vélik a MOSZ szakértői.
