BUX 138077.58 -0,59 %
OTP 44610 -0,84 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Orbán kész visszacsinálni a nyugdíjreformot

A kormánynak nem áll szándékában érdemi módosításokat támogatni a költségvetésben, és hosszabb távon is komolyan gondolja, hogy a lakossági gázárak csak az inflációnak megfelelő ütemben emelkedhetnek - derült ki Orbán Viktor miniszterelnök parlamenti beszédéből. A miniszterelnök ugyanakkor fölvetette a nyugdíjreform "visszareformálásának" a lehetőségét.

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Nincs ok érdemben változtatni a költségvetési előterjesztésen, s az esetleges módosítások között nem lesznek olyanok, amelyek befolyásolnák a kormány eltervezett gazdaságpolitikai irányvonalát. A kormány 2002-re 39 százalék alá csökkenti az állami újraelosztás mértékét, de ezt érdemes lenne 40 százalékra emelni - mondta Orbán, aki szerint reális, hogy 2001 végére sikerül 10 százalék alatt tartani az inflációt.
A szocialisták nyugdíjemelési javaslatára reagálva a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a kormány kész felülvizsgálni a nyugdíjreformot, és az évente így felszabaduló költségvetési kiadást - jövőre 70 milliárd forintot - a nyugdíjak emelésére fordítani.
Mint mondta, szép dolog a mostani fiatalok jövőbeni nyugdíjának állami támogatása, de ma fontosabb cél a jelenlegi nyugdíjasok járandóságának emelése.
Orbán kijelentése nem teljesen egyértelmű, de a legkézenfekvőbb olvasata az, hogy a Fidesz "visszareformálná" a nyugdíjreformot - vélte a NAPI Gazdaság kérdésére egy magán-nyugdíjpénztári vezető. A miniszterelnök által megjelölt 70 milliárdos forrást ugyanis csak akkor lehet nyugdíjemelésre fordítani, ha a kötelező magánnyugdíjpénztárakba folyó járulékot visszaterelik a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. A párt ilyetén hajlandóságára utal az is, hogy a kormány évek óta nem emeli az eredetileg tervezett 8 százalékra a magánnyugdíjpénztárakba fizetendő járulék mértékét.
Hasonlóan értelmezik a kormányfő kijelentését ellenzéki és kormánypárti képviselők is. A lépés jelentős jogszabály-változtatással járna, a 2001-02-es adó- és járuléktörvények módosításait pedig már elfogadta az Országgyűlés - mondta el lapunknak Keller László, a költségvetési bizottság MSZP-s alelnöke. Az MSZP azért sem támogatja a változtatást, mert a nyugdíjreform hosszú távra szóló szerződések rendszere, azt nem lehet rövid távú érdekek miatt hirtelen módosítani.
Támogatna viszont egy ilyen lépést Turi-Kovács Béla, az FKGP frakcióvezető-helyettese, aki szerint a jelenlegi nyugdíjrendszer a mostani és a jövendőbeli nyugdíjasok számára is kifejezetten hátrányos. Turi-Kovács szerint olyan technikai megoldást kell keresni, amely időben jól elhúzódva a magánpénztárak számára is elfogadható. Véleménye szerint a feladat jogilag nem egyszerű, de kellő akarattal megoldható.
A nyugdíjrendszer tőkefedezeti ágának megszüntetése csökkentené a megtakarítási rátát és kedvezőtlenül alakítaná át a megtakarítások szerkezetét is - véli Farkas András, az ABN Amro Magyar Élet- és Nyugdíjbiztosító Rt. vezérigazgató-helyettese, felhívva egyúttal a figyelmet arra, hogy a magánnyugdíjpénztárakban lévő megtakarítás rövid idő alatt meghaladta az összes megtakarítás 5 százalékát. Farkas szerint egy tisztán felosztó-kirovó rendszer 2005 és 2010 között válságba jutna, mert a Ratkó-gyerekek nyugdíjba vonulása miatt jelentősen nő az eltartottak száma, míg a munkaerőbe belépő korosztályok létszáma történelmi mélyponton marad.
Más megkérdezett nyugdíjpénztári vezetők azt emelték ki, hogy a nyugdíjpénztári befizetések az állam hosszú távú kötelezettségeit csökkentik, és így semmi esetre sem tekinthetők kidobott pénznek. Ha a törvényi szabályozás a most bejelentett módon változik, akkor a több millió nyugdíjpénztári taggal kötött szerződés esetleges felülvizsgálata megrendítheti a jogbiztonságba vetett hitet.
D. L. - M. D. - P. B.

Máté Dániel
Máté Dániel
Domokos László
Domokos László
Pálvölgyi Balázs
Pálvölgyi Balázs

Ez is érdekelhet