Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A szárnyaló belföldi piaci kukoricaárakat a szakértők szerint továbbra is magasan tarthatja, sőt tovább emelheti az eddigi betakarítási hozamok ismeretében várható alacsony termésmennyiség, amely lehetséges hogy még a belföldi szükségletek teljesítésére sem lesz elegendő. Ez alapján nem meglepő, hogy a gabonaipari szervezetek exportstopot sürgetnek - persze korábban megkötött szerződéseik is kedvezőtlenek már számukra. Az esetleges áruhiányban kulcsszerepe lehet az agrártárca februári, 12/2000. (II. 26.) számú rendeletének, amely az Orosz Föderációba irányuló kukoricaexportot tonnánként kétezer forinttal segítette (NAPI Gazdaság, 2000. március 25., 1-3. oldal). A már meghozatalakor is sokat kritizált intézkedés nyomán a 200 milliós támogatást döntő részben egy érdekcsoportba tartozó cégek szerezték meg (2000., március 30., 3. oldal).
Megfigyelők szerint az exporttámogatás kétségkívül hozzájárult a gabonakivitel javulásához. Ennek, illetve az exporttámogatásnak a szükségességét vitatni a jelek szerint persze értelmetlen, még akkor is, ha a magyar kukoricát a támogatás meghirdetésekor a keleti piacokon támogatás nélkül is vásárolták.
Idén az első nyolc hónapban kukoricából csaknem 800 ezer tonnát szállítottak ki a magyar exportőrök - 11,2 százalékkal többet, mint a múlt év azonos időszakában -, s ebből a tavalyinak csaknem dupláját, 113 ezer tonnát Oroszországba, 85,7 ezer tonnát Ukrajnába, 38,6 ezer tonnát pedig Belaruszba. A keleti export nagyságrendjéhez csak a déli irányú kivitel hasonlítható. Szlovéniába a tavalyi 145 ezerrel csaknem azonos mennyiségű, 142,1 ezer tonna kukorica került, de Bosznia-Hercegovinába és Horvátországba, valamint Lengyelországba is 60 ezer tonnánál többet szállítottak, néhány ezer tonnával többet, mint tavaly januártól augusztusig.
Búzából az idei első nyolc hónapban csaknem 330 ezer tonna volt a kivitel, 8,5 százalékkal kevesebb, mint tavaly ebben az időszakban.
Az árak jelentős javulását jelzi, hogy a búzaexport értéke ugyanakkor csaknem 40 millió dollár volt, 22 százalékkal több az előző évinél. A kukoricaexport értéke majdnem 81 millió dollár volt idén augusztusig, ami 32 százalékkal magasabb, mint az egy évvel korábbi időszakban, s a volumen növekedését tekintve arra utal, hogy utóbbi ára a búzáénál kevésbé emelkedett.
A búza legnagyobb felvevőpiaca idén Bosznia-Hercegovina volt, ahová 100,2 ezer tonnát szállítottak a kereskedők, a második 71 ezer tonnával Románia, a harmadik 56 ezer tonnával Ukrajna. Tavaly januártól augusztusig Marokkóba szállították a legtöbb, 67,5 ezer tonna magyar búzát, Törökország 48,5 ezer tonnával a második, Bosznia-Hercegovina pedig 47,9 ezer tonnával csak a harmadik volt az export mennyiségét tekintve.
L. L.
