BUX 139160.19 0,19 %
OTP 44840 -0,33 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Az Igazságügyi Minisztérium fokozná a korrupció elleni fellépés hatékonyságát

A korrupcióellenes program jegyében huszonhat pontból álló, ötvenoldalas törvénytervezetet terjeszt a kormány elé az Igazságügyi Minisztérium (IM). Hende Csaba, a tárca politikai államtitkára szerint új törvények megalkotásán túl számos létező jogszabály módosítására, valamint etikai előírások kidolgozására is javaslatot tettek, szerinte mindez kellő visszatartó erőt jelenthet.

2000. október 17. kedd, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Huszonhat pontból álló, ötvenoldalas, a nyilvánosság számára egyelőre még titkos törvénytervezet-csomagot készített az IM - tudtuk meg Hende Csabától. A jövőben megalkotnák például a lobbitörvényt, amely rendelkezne arról, hogy a majdani hivatásos lobbista milyen módon és körülmények közt fejthetné ki tevékenységét. Szigorú vagyonnyilatkozatra köteleznék a jogalkotókat és a közhatalmat gyakorlókat, ebbe beletartoznának az igazságszolgáltatás résztvevői (elsősorban a bírák, ügyészek), a fegyveres és rendvédelmi állomány tagjai és már azon köztisztviselők is, akik akár csak egy építési engedély iránti kérelmet elbírálnak. Az ellenőrzést külön központi hivatal végezné, meghatározott időszakonként.
Szigorítanák továbbá az összeférhetetlenségi törvényt és a büntetőeljárási szabályokat is oly módon, hogy a korrupciós bűncselekményeket magasabb büntetési tétellel fenyegetnék. Az elévülési idő ugyanis a büntetési tétel felső határához kapcsolódik, azaz nem mindegy, hogy egy esetleges kormányváltást követően öt avagy tíz évig lebeg egyesek feje felett Damoklész kardja - mutatott rá az államtitkár. Újra kell gondolni a hivatali vesztegetésre vonatkozó szabályozást is, hiszen az évente napvilágot látott kevesebb mint ezer ilyen jellegű ügy - az országos adatok szerinti évi félmillió bűncselekményhez képest - állíthatóan csak a jéghegy csúcsa. Ezért bizonyos feltételek esetén a hivatalos személy megvesztegetője, amennyiben a hatóság még nem szerez tudomást a tettéről és az illető lehetővé teszi a hivatalos személy kilétének megállapítását, büntetlenséget nyerhet. A szervezett bűnözéshez kapcsolódó korrupciós esetek tekintetében pedig akár megfordulhat a bizonyítási teher, a hatóság immár jogszerűen vélelmezhetné az adott időszak vagyongyarapodásának törvénytelenségét, s az eddigiekkel ellentétben az eljárás alá vont lenne kénytelen a törvényes szerzést bizonyítani. Különösen állami beruházások esetében pedig szűkítenék az eddig üzleti titokként kezelt adatok körét.
DRÁVUCZ PÉTER

**** KERETBEN ****
A dinamikus UPS

A Transparency International legfrissebb jelentése szerint az EU-tagjelölt országok közül Észtország, Szlovénia és Magyarország fertőzött a legkevésbé a korrupcióval. A balti állam és a volt jugoszláv tagköztársaság valamelyest kedvezőbb besorolást kapott a nemzetközi szervezettől, mint Magyarország.
Lapunk információja szerint Kiszely Katalin foglalja el az Országgyűlés közbeszerzéseket vizsgáló bizottságának elnöki székét, miután Székely Zoltán korábbi elnököt az ügyészség, valamint az ORFK nyomozói - gyanújuk szerint - vesztegetésen érték a múlt héten, a Gellért Szálló parkolójában (azóta zsarolással is bővült a vád). Az új elnök - aki korábban is a bizottság tagja volt - lapunknak elmondta, hogy változtatni kíván a bizottság módszerén valamint munkatempóján. Kiszely Katalin bizottsági tag helyét Tóth Imre foglalja el.

Drávucz Péter
Drávucz Péter

Ez is érdekelhet