BUX 137978.71 -0,66 %
OTP 44560 -0,96 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A térségben egyedül Magyarországon nem nő az infláció

A gyors növekedés ellenére nem túlfűtött a magyar gazdaság, de az európai konjunktúrához mért aszinkronitás lehetősége az egyensúly romlásához vezethet. A belföldi felhasználás első félévi 4,6 százalékos növekedése megfelel a lehetőségeknek, a nemzetközi cserearányok romlása következtében ugyanis a GDP növekedésének mintegy negyedét elérő jövedelemveszteség éri az országot - véli Oblath Gábor, a Kopint-Datorg elnöke.

2000. október 13. péntek, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A gyors világgazdasági növekedést, a nemzetközi infláció felfutását és az euró gyengeségét nevezte Oblath Gábor az Ecostat konferenciáján a magyar gazdaság szempontjából legfontosabb nemzetközi folyamatoknak. Oblath a gyors nemzetközi növekedés lassulását vetítette előre, keresleti oldalon arra építve, hogy az olajár emelkedése révén a kitermelőkhöz kerülő 200-250 milliárd dollár (ez a világ GDP-jének 0,7 százaléka) lassíthatja a növekedést, ha a reáljövedelmüket növelő kitermelők fogyasztási határhajlandósága kisebb az olajfelhasználókénál. Kínálati oldalról a magasabb költségek jelentenek sokkot. Az infláció megfékezését célzó jegybanki kamatemelések szintén a növekedést csökkentő hatásúak.
Az 1997 és 1999 között -4 százalékra is csökkenő világkereskedelmi árindex pozitívba történő átcsapása az importált infláció növekedését hozta magával; Magyarország mégis a térség egyetlen olyan országa, ahol idén várhatóan nem nő az infláció.
A kőolaj drágulása Magyarországnak jelentős cserearány-veszteségeket okozott, a cserearány-változásokkal korrigált bruttó hazai jövedelem (GDI) csak 4,7 százalékkal nő, a GDP volumenének ez évi 6,2 százalékos növekedésével szemben. Így a belföldi felhasználás első félévi 4,6 százalékos növekedése nem marad el a lehetőségektől. A cserearányok romlása tehát a GDP-növekedés negyedét elszívta, a belföldi felhasználás ennek megfelelően csak kisebb mértékben nőhet.
A gazdaság túlfűtöttségére a gyors növekedés ellenére sincsenek jelek. A külkereskedelmi mérleg egyenlege nem romlott hirtelen, túlfűtöttségre a kapacitások kihasználtsága vagy az üzleti bizalmi index sem utal. A magyar és az európai uniós GDP 1998 második félévétől megfigyelhető együttmozgása ugyanakkor enyhén megtörhet; így a magyar gazdaság az európai konjunktúrához képest relatív értelemben válhat túlfűtötté.
A száz vezető magyar vállalkozás áruexportja 1999-ben 3144 milliárd forint volt, ezzel részesedésük a nemzetgazdaság összes exportjából 53 százalékra emelkedett - derül ki az Ecostat legújabb jelentéséből. A tavalyi mintegy ezer- milliárd forint összes exportnövekmény 70 százalékát az ide tartozó cégek produkálták. Ehhez a teljesítményt kivitelük 29 százalékos emelésével érték el. Közülük 71 vállalat exportál és 54 társaság kivitele meghaladja az egymilliárd forintot.
A száz vállalkozásból az első tíz legnagyobb exportáló cég koncentrálja a kivitel csaknem háromnegyedét, korábban ez az arány 70 százalék volt. Az ágazati megoszlást tekintve az összes export több mint felét a gépipar adta, ebből a legnagyobbak részesedés 79 százalék volt.
A másik húzóágazat, a vegyipar eddigi legmagasabb, több mint 500 milliárd forint értékű exportjából a százak részesedése tavaly meghaladta a 65 százalékot.
D. E. L. - P. B.

Domokos Erika
Domokos Erika
Pálvölgyi Balázs
Pálvölgyi Balázs

Ez is érdekelhet