Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A szankciók feloldása nem jelent azonnali forrásbevonást Jugoszláviában, e folyamatnak csak indikátora lehet - vélekedett Pallos. Arra semmiképpen sem lehet számítani, hogy a vásárlóerő rövid időn belül érezhetően nőne: a belgazdaság óriási devizahiánnyal küzd, a vállalkozások jelentős része még nem fér hozzá külföldi számláihoz, a pénzügyi, banki műveletek befagyasztását pedig még nem oldották föl. A számlák befagyasztása által érintett vállalatok értéke a jugoszláv terminológia szerinti "társadalmi vagyon" 70-80 százalékát teszi ki.
Az ország határain kívül jövedelemhez jutó jugoszláv állampolgárok privát hazautalásait korábban sem tiltották a nyugati országok, ám ennek túl sok jelentősége nincs, mert a hazautalások értéke rendkívül csekély volt eddig is. Emögött az áll, hogy a jugoszláv bankrendszer befogadta a hazautalásokat, ám az elképesztő devizahiány miatt a bankoknak eszük ágában sem volt kifizetni ezeket. Sőt, ellenkező irányú pénzügyi mozgások indultak be, amíg volt deviza Jugoszláviában, egyre gyorsabban külföldre menekült. A lakosság elsősorban Magyarországra menekítette devizakészleteit, a vállalkozások pedig többek között Oroszországba és Ciprusra.
A gazdasági kapcsolatok aktivizálódása szempontjából mindenesetre kedvező, hogy Jugoszláviában nem rendszerváltás, hanem hatalomváltás történt, ami azért fontos, mert a piacgazdaság intézményrendszere kiépült, csak eddig tetszhalotti állapotban volt, most életet kell lehelni bele. Ennek alapvető eszköze a külföldi finanszírozás lesz, először segélyek, majd hitelek még később működőtőke formájában. E folyamatban Magyarország is számottevő szerepet kaphat, lévén Jugoszlávia egyik legfejlettebb szomszédja, az EU-tagságra az elsők között aspirálók egyike, így akár a nyugati invesztíciók ugródeszkája és a tőke felvonulási terepe is lehet. Emellett magyar cégek egy sor beruházási projekthez kapcsolódhatnak beszállítóként, alvállalkozóként. Egyes szakértők egyébként ezt az utat tartják a magyar vállalkozások számára leginkább járhatónak.
A kereskedelemben az eddig szállított humanitárius termékek mellett az olajembargó feloldása után megugorhat az olajszállítások értéke és volumene és felfuthat az élelmiszer-ipari, vegyipari papíripari és gépipari (elsősorban járművek) exportja is.
M. CS.
