Az utóbbi másfél hétben egyre-másra láttak napvilágot a gazdaságkutató intézetek legújabb előrejelzései. Ezeket a piac általában kitüntetett figyelemmel kezeli, hiszen az év ezen szakában már jól prognosztizálhatók az adott év folyamatai, valamint ismertek a jövő évi költségvetés fő számai is. Mindezek fényében ilyenkor már egészen pontos képet lehet alkotni a következő esztendőről. Ennyire azonban nem egyszerű a dolog, mert a jelek szerint a kutatók véleménye között jelentős különbségek mutatkoznak.
A GDP növekedéséről az előrejelzések alig-alig térnek el, mindkét évre minden érintett 5 és 5,5 százalék közötti növekedést prognosztizál. E sávon belül a várakozásokat az különbözteti meg, hogy az egyes prognózisok miként ítélik meg a lakossági fogyasztás és az export dinamikáját. Ebből a szempontból a maga 5-5 százalékos várakozásával a Budapest Bank (BB) és a GKI Gazdaságkutató Rt. (GKI) a legpesszimistább. A BB a lakossági fogyasztás alacsonyabb növekedésével számol a következő esztendőben, mint a többi elemző. Ennek oka, hogy szerintük a minimálbér emelésének keresletnövelő hatása csekély lesz, mert ezzel párhuzamosan sok munkavállalónál a kereset valamely más összetevője csökken, illetve csak lassan emelkedik.
Az éves átlagos inflációnál győzedelmeskedni látszik a kutatók korábbi pesszimizmusa. Ezt jelzi, hogy miközben az intézetek mindegyike 9,4 százalékot vár 2000-re, már a pénzügyi vezetés is kilenc százalékot meghaladó mértéket valószínűsít. A következő évre viszont a kormányzati prognózisnál mindenki 1-2 százalékponttal többet vár.
Az ipari termelés alakulását meglehetősen különbözően ítélik meg a prognoszták. Azon túl, hogy a tovább növekvő export bázisán mindenki két számjegyű bővülést jósol, a pontos mértéknél 2-3 százalékpont az eltérés.
A kivitel bővülése kapcsán a kormányzati várakozásnál minden kutatóintézet nagyobb dinamikát vár 2000-re és 2001-re egyaránt, bár a jövő évi mérték az idei magas bázis miatt kissé meglepő. A BB és a Pénzügykutató a legoptimistább. Ezt az előbbi a belső fogyasztás felfutásával, az utóbbi pedig a tartósan kedvező külgazdasági helyzettel magyarázza. Valamicskét rontja a képet, hogy a behozatal növekedését is nagyobbra várják, mint a kormány. Ennek eredőjeként pedig a külkereskedelmi hiány a hivatalosan vártnál kissé magasabb lehet mindkét évben. A folyó fizetési mérleg hiányát a kutatók erre az évre a kormányzatnál alacsonyabbra várják, viszont 2001-re annál 100-300 millió euróval nagyobb deficitet tartanak valószínűnek.
D. L.
