Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Közgazdaságilag nem indokolható lépésként, és helyénvaló, határozott üzenetként egyaránt emlegették tegnap az elemzők a jegybank azon döntését, hogy 100 bázisponttal megemelte irányadó, kéthetes betéti kamatát, valamint overnight aktív és passzív kamatát. Az elemzők egyetértettek abban, hogy a jegybanki lépés nem lesz érdemi hatással az infláció rövid távú alakulására. A piac által vártnál lényegesen nagyobb, 10,3 százalékos szeptemberi pénzromlás ugyanis olyan folyamatok eredménye, amelyekre a kamatpolitikának nincs érdemi hatása.
Ilyen az euró gyengesége és az üzemanyagárak emelkedése, ami azt eredményezte, hogy az egyéb cikkek, üzemanyagok árucsoport indexe egy hónap alatt 1,6 százalékkal emelkedett. Ugyancsak nem befolyásolja a kamatpolitika az élelmiszerek árindexét. A szeptemberi 1,6 százalékos növekedés itt egy olyan piaci áttörés eredménye, amely július-augusztusban történt, de tovagyűrűző hatásai még októberben és novemberben is érezhetők lesznek. Nyáron a termelők több ágazatban is keresztülvitték a kereskedők által addig visszavert áremelési szándékukat, és ennek következményeit most érzi meg a feldolgozott élelmiszerek piaca - vélik az elemzők.
Mindezek a hatások nem új keletűek, vagyis ha a jegybank úgy véli, hogy ezek ellen a kamatemelés hatásos fegyver, akkor már a júliusi árindex megjelenésekor léphetett volna - véli Erdős Mihály, a K&H elemzője.
Ugyancsak nem kamatérzékeny a szolgáltatások magas, 0,6 százalékos árindexe, hiszen azt teljes egészében a Matáv kedvezményes nyári tarifáinak megszűnése okozta, ezt nem számítva az index 0 százalék lett volna - teszi hozzá Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő közgazdásza. Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője azzal árnyalta a képet, hogy bár az idei infláció alakulásában nincs jelentősége a kamatoknak, a jövő évi árindexre már közvetve hathat. Idén ugyanis egyáltalán nem érezhető keresleti nyomás az árakon, jövőre azonban - nem utolsósorban a közösségi kiadások miatt - ez is megjelenhet, és a magas kamatok itt visszafogó szerepet játszhatnak.
Mindezek következményeként a piac üzenetként próbálja értelmezni a jegybanki döntést, ám az üzenet tartalmáról megoszlanak a vélemények. Erdős és Török úgy véli, a jegybankot valóban aggasztja, hogy a 10,3 százalékos visszatekintő infláció elveszi a lakosság kedvét a 10,77 százalékos jövőbeni hozamú állampapírok vásárlásától. Erdős és Török szerint a jelentős kamatemeléssel a jegybank arra is felhívja a megtakarítók figyelmét, hogy a közeljövő inflációs kilátásai bizonytalanok.
Sokan úgy vélik, hogy az MNB döntésében az is szerepet játszott, hogy - mint a hivatalos indoklás egy szakasza is utal rá - a kormány nem fogadta el a Jegybanktanács kétszeri javaslatát az árfolyamrendszer megváltoztatására, ezért a monetáris politika számára nem maradt más lehetőség, mint a kamatok jelzésértékű emelése. Különösen keményen fogalmaz ez ügyben Duronelly, aki szerint közgazdaságilag egyáltalán nem indokolható az MNB lépése, hiszen az inflációra nem hat, viszont további szigorítással szétfeszítheti a jelenlegi árfolyamrendszert. Az elemző szerint az - a jegybank hivatalos indoklásában szereplő - érv sem állja meg a helyét, amely szerint a visszatekintő reálkamatnak jelentős hatása lenne a megtakarításokra.
M. D.
