A kisgazdák csökkentenék az öregségi nyugdíjkorhatárt

A tucatnyi kisgazda képviselő által jegyzett javaslat alapján a férfiak öregségi nyugdíjkorhatára a jelenlegi 62-ről 60 évre csökkenne, a nőké pedig 59-ről 55 évre (az érvényes szabályozás szerint az 59 éves korhatárt 2005-re fokozatosan 62 évre emelik fel).
Az előterjesztők indoklása szerint a korhatár 1997-es felemelése kritikussá tette a nyugdíjkorhatárt megközelítő korosztályok - azokon belül is elsősorban a nők - szociális helyzetét, mert szakmai felkészültségük a mai kor követelményeinek nem minden tekintetben felel meg. Hátrányos szociális helyzetük miatt romlottak egészségi körülményeik is, növelve a társadalombiztosítás kiadásait. Emelkedtek a táppénzkifizetések, emellett sokan menekültek a rokkantsági nyugdíjellátásba. Emiatt e korosztályok nyugdíjalapja csökkent.
Az előterjesztők azt indítványozzák, hogy a kormány vizsgálja meg a nyugdíjkorhatár 1997-es felemelésének társadalmi, gazdasági, szociális következményeit, különös tekintettel az 50-55 év közötti nők és 60 év körüli férfiak helyzetére. A javaslat alapján a kabinetnek tényfeltáró vizsgálatot kellene kezdeményeznie a korhatár emelése és a rokkantsági ellátásokat folyósító egészségpénztár kiadásainak növekedése közötti összefüggések megállapítására.
A vizsgálatok alapján készítendő kormányzati koncepcióban a kisgazdák szerint arra kell törekedni, hogy a biztosítottak által ténylegesen befizetett járulék egyéni számlán legyen nyilvántartva. A jelenleg 22 százalékos munkáltatói nyugdíjjárulékkal bruttósítanák a foglalkoztatott bruttó bérét, hogy minden befizetés köthető legyen a biztosítotthoz. Az így képződő nyugdíjjárulék egyik része az öregségi nyugdíj, a másik a kockázati ellátások - árvaellátás, özvegyi nyugdíj - fedezetét képezné. Az előterjesztés alapján a befizetett járulék kamatozik, ennek mértékére a kormány tesz javaslatot.
A képviselők megszüntetnék a szolgálati idő fogalmát. Megállapítanának egy alsó korhatárt, aminek elérésekor a biztosított kérheti nyugdíjának megállapítását, illetve a felső korhatárt, amikortól a foglalkoztató kezdeményezhetné a nyugdíjaztatást. A nyugdíj összegének kiszámításakor a befizetett járulékok és a kamat mellett figyelembe vennék az adott életkorban még várható átlagos élettartamot, amit az iskolázottság, a munkakör figyelembevételével a kormány határozna meg.
A határozati javaslat tárgysorozatba vételéről mai ülésén dönt a szociális bizottság. Kökény Mihály, a testület elnöke szerint nincs reális esélye annak, hogy a kisgazdákon kívül bármelyik parlamenti párt képviselője megszavazza a javaslatot. Kökény úgy véli, a nyugdíjkorhatár három évvel ezelőtti emelésének éppen a tb-kassza tehermentesítése volt a célja. A nyugdíjasok létszáma jelenleg meghaladja a 3 milliót, ami csaknem megegyezik a tb-alapok költségvetését biztosító járulékokat befizető aktív korúak számával. A javaslat Kökény szerint nem illeszkedik a kormány járulékcsökkentő terveibe sem, mivel tovább csapolná a nyugdíjalap költségvetését.
A bizottság elnöke hiányolja az elképzelésből azt a megállapítást, miszerint a korhatárt elérők átlagosan 15-17 évet töltenek nyugdíjban, vagyis az életesélyek nem az 55 év felettiek, hanem a fiatalabb korosztályok esetében rosszak. A bizottság elnöke szerint csak a szovjet utódállamokban van példa az 1997 előttihez hasonlóan alacsony nyugdíjkorhatárra, az Európai Unió tagországaiban ez a 62 évet is meghaladja.
B. Z.