A háziorvosi praxis nem tekinthető valódi vállalkozásnak. A jövedelem nem növelhető, nincs "bevétel", nincs "profit". A beszerzett eszközök áfáját nem igényelhetik vissza, az amortizáció problémájával nem számol a rendszer.
A bankok általuk jónak nevezett hitelkonstrukciót ajánlanak a háziorvosi praxis privatizációjához. Hitelt nemcsak ingatlanvásárlásra, hanem a működési jog megvásárlására is adnak. A miniszter első ígérete az volt, hogy ingyen kapják meg az orvosok az ingatlant az önkormányzattól, ezzel szemben az önkormányzatok piaci értéken kínálják azokat. Aki nem tudta megvenni, az kénytelen lesz bérleti díjat fizetni. A bérleti díj nagysága pedig nincs korlátozva. Ha valaki praxisvásárlásra hitelt vesz fel, de a szabad orvosválasztás miatt nem neki adják le a kártyát a betegek, a praxis ellehetetlenül.
A rendelő többnyire az önkormányzatoké, a privatizációs vásárlás csak ezekre vonatkozik. Az önkormányzatok és az orvosok viszonya viszont több esetben is problémás. Gyakran olyan rendelőket kínálnak megvételre, amelyek már jelenlegi állapotukban sem felelnek meg az előírásoknak. A rendelő eladása után pedig büntetést róhatnak ki azért, ha az orvosnak nincs pénze renováltatni.
A felelősségi kérdések sincsenek egyértelműen tisztázva. Az önkormányzatok egyre jobban próbálják kivonni magukat a lakosság egészségügyi ellátásának felelőssége alól, és próbálják ezt áthárítani az orvosokra. Támogatást alig adnak, viszont az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) büntet. A harmincezer forintnál nagyobb összegű vásárlás esetén a műszer az önkormányzat tulajdonába megy át. A megnövekedett adminisztrációt csak komolyabb számítógépekkel lehet elvégezni, ezek megvásárlásához azonban támogatást nem adnak.
A kormányzat be akarja vezetni, hogy a háziorvosok fix összegű gyógyszerkeretből gazdálkodhassanak és csak generikumokat (olyan gyógyszereket, amelyeknek lejárt a szabadalmi oltalma) írhassanak fel. A háziorvosi privatizációt fejleszteni akarják, de a fekvő- és járóbeteg-ellátásra ez nem terjed ki, ami viszályokat szít az orvosok között.
A kórházakat és a szakellátó helyeket teljesítmény alapján finanszírozzák, a háziorvosokat pedig a kártyák száma alapján, ami további viszály forrása. Ha túl sok kártyája van egy orvosnak, akkor 2400 pont fölött úgynevezett degresszió alá kerül, ami azt jelenti, hogy az OEP nem fizet több beteg után kártyapénzt.
F. I.
**** KERETBEN ****
Az Egészségügyi Minisztérium (EüM) május 9-én egyeztet a gazdasági és a pénzügyi tárcával arról, hogy a bankok milyen egységes feltételek mellett nyújthassanak hitelt azoknak a szakorvosoknak, akik megvásárolnák az általuk működtetett rendelőt - tudtuk meg Fodor Miklóstól, a praxisprivatizáció előkészítésével megbízott miniszteri biztostól. Fodor szerint a praxishitelezéssel az a probléma, hogy az EüM költségvetésében erre a célra nincs elkülönített keret. Nem tisztázottak az olyan kérdések sem, hogy ha egyszer a működtetési jog személyhez kötődik, akkor egy orvosokból álló gazdasági társaság hogyan juthat hitelhez. A működtetési jogot az idén - kivételes esetektől eltekintve - még nem idegenítheti el az orvos, jövőre viszont már igen. A hitelnyújtás szabályainak és a vitás kérdéseknek ekkorra már rendeződniük kell.
Az Egészségügyi Minisztérium (EüM) május 9-én egyeztet a gazdasági és a pénzügyi tárcával arról, hogy a bankok milyen egységes feltételek mellett nyújthassanak hitelt azoknak a szakorvosoknak, akik megvásárolnák az általuk működtetett rendelőt - tudtuk meg Fodor Miklóstól, a praxisprivatizáció előkészítésével megbízott miniszteri biztostól. Fodor szerint a praxishitelezéssel az a probléma, hogy az EüM költségvetésében erre a célra nincs elkülönített keret. Nem tisztázottak az olyan kérdések sem, hogy ha egyszer a működtetési jog személyhez kötődik, akkor egy orvosokból álló gazdasági társaság hogyan juthat hitelhez. A működtetési jogot az idén - kivételes esetektől eltekintve - még nem idegenítheti el az orvos, jövőre viszont már igen. A hitelnyújtás szabályainak és a vitás kérdéseknek ekkorra már rendeződniük kell.