A kettéválás küszöbén az ORFI

A történet tíz évvel ezelőtt kezdődött, amikor az irgalmas rend bejelentette igényét egykori ingatlanaira. Az akkori kormányzati álláspont az volt, hogy az igény jogos, de az ORFI-t egyben kell tartani - mondta Bálint Géza, az ORFI főigazgató-főorvosa. 1993-ban alá is írt egy szándéknyilatkozatot az ORFI és a rend, eszerint az év végéig megegyeznek a közös működtetés részleteiről. Ez nem történt meg; 1994 májusában az akkori egészségügyi államtitkár azt javasolta, hogy vizsgálják meg, eredetileg mi volt a rend tulajdonában és azóta milyen beruházások történtek. Az ORFI elkészítette ezt az anyagot, de megint csak nem történt semmi 1997-ig, amikor az irgalmas rend kijelentette: ragaszkodik ahhoz, hogy visszakapja három ingatlanát. 1998-ban felvetették, hogy a rend működtesse az egész intézményt, de ez az országos intézetek - és az ORFI - tiltakozása miatt meghiúsult. 1998 őszén született meg az a kormányhatározat, amely szerint az ingatlanokat szét kell választani.
Nem akármekkora jelentőségű intézményről van szó: az ORFI-ban jelenleg 948 ágy van, évente 20 ezer fekvő és 80-100 ezer ambuláns beteget látnak el. Mivel országos intézményről van szó, a betegek fele vidéki, általában komplikáltabb megbetegedésekkel. Az ORFI tavalyi éves költségvetése 2,3 milliárd forint volt, alkalmazottainak száma meghaladja az 1400-at, közülük 180 orvos. Az intézmény súlyát mutatja, hogy olyan betegségekkel foglalkozik, amelyek nagyon sok embert érintenek: Magyar-országon 80-100 ezer ember szenved ízületi gyulladásban, 800 ezer csontritkulásban és egymillió embernek van ízületi porckopása: a lakosság negyedéről van tehát szó, főleg ha hozzáadjuk a derék- és nyakfájás miatt orvoshoz fordulókat is. Mivel a megbetegedések aránya az egész világon hasonló, az ENSZ a 2000. január 1-jén kezdődő évtizedet a csont és az ízületek évtizedének nyilvánította.
A kormányhatározat szerint az ORFI-nak három épületet kell átadnia az irgalmas rendnek. Ezután a tervek szerint 390 ágyas kórháza marad, mintegy 570 alkalmazottal és 700-800 millió forintos éves költségvetéssel. A megoldásra váró problémák nagyságát érzékelteti, hogy jelenleg az átadásra váró három épületben van például az általános osztály, a sebészet, a belgyógyászat, az ortopédia, a sterilizáló, a műtő, a labor, a konyha, a mosoda, a patológia, a röntgen, az orvosi könyvtár, az immunológia. Egyes osztályokat nyilván át lehet helyezni a megmaradó épületekbe, de például az egész komplexum ellátására kialakított mosodát vagy konyhát nem érdemes háborgatni. Inkább arra kellene törekedni, hogy az irgalmas rend szolgáltatásként piaci áron elvégezze ezeket a tevékenységeket.
Kérdés, hogy a megmaradó kórház elég-e a betegek ellátására. Elvileg igen, ráadásul a rend is hasonló tevékenységet fog folytatni. Az Egészségügyi Minisztérium és az ÁNTSZ írja elő, mire használhatja az ingatlanokat. Mi úgy tudjuk, a rend mozgásszervi betegségekkel óhajt foglalkozni - mondta a főigazgató. Sőt, ha a szociális háttér ideális lenne, azaz a betegeket ambulánsan el lehetne látni, elég lenne egy 300 ágyas kórház ortopédiával. A betegeknek az lenne a legjobb, ha a lakásaikból lifttel tudnának lejönni, tudnának autóval közlekedni, az ápolónők kimennének hozzájuk és ha arra van szükség, meg is főznék nekik az ebédet. Angliában például a társadalombiztosítás fizeti a lakásátalakítás költségeit.
Az ingatlan-visszaadás lebonyolításának költségeire egyébként - egy szóbeli információ szerint - 500 millió forintot kap az ORFI az Egészségügyi Minisztériumtól. Ebből 300 millió forintot fordíthatnak eszközökre - például az új röntgenre, laborra, a számítógépes rendszerre -, 200 milliót pedig végkielégítésekre. Most úgy látszik, hogy az irgalmas rend továbbra is foglalkoztatja kórházában az alkalmazottak egy részét, aki pedig akarja, annak tudnak helyet biztosítani az ORFI-ban. Az intézet egyébként arra számít, hogy a gazdálkodása az eddiginél is feszítettebb lesz, pedig eddig is csak állandó egyensúlyozással sikerült elérni, hogy az elmúlt hét évben nem volt adóssága az intézetnek.
Az ORFI tavalyi költségvetése két forrásból származik: egy részét - 60-80 millió forintot - az intézet tulajdonosa, az Egészségügyi Minisztérium adja, másik részét pedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) az ellátott betegek száma alapján. Összességében el lehet mondani, hogy a rendelkezésre álló pénz csak a működési költségekre, az épületfelújításokra és a műszervisszapótlásra elég, a komolyabb beszerzésekre vagy felújításokra semmiképpen sem. A főigazgató-főorvos elmondta: csak a szinten tartáshoz évi 500 millió forintot kellene kapniuk a minisztériumtól. Az igazi nagy átalakításokhoz azonban ez sem lenne elég; egyedül a Lukács fürdő felújítása 4 milliárdba kerülne.
Az igazi problémát az jelenti, hogy az ORFI még azt sem tudja pontosan, milyen feltételek között kell majd gazdálkodnia: azt lehet tudni, hogy a május elsején életbe lépő új finanszírozási rendszerben jelentős változások lesznek. Az intézet mindenesetre megteszi, amit tud. A lehetőségek korlátozottak, mert a költségvetés 60 százalékát a bérek és járulékaik teszik ki, de közel tízszázalékos megtakarításra így is számítani lehet.
Az országos intézmények közhasznú társaságba (kht.) tömörítéséről a főigazgató elmondta, hogy a tervet - amelynek még számos részlete nem tisztázott - eddig csak nagy vonalakban ismertették az országos intézetek és állami szanatóriumok igazgatóival. A főigazgatók írásban feltették erre vonatkozó kérdéseiket Kilényi Gézának, akit az Egészségügyi Minisztérium a kht. jogi kereteinek kidolgozásával bízott meg. Azt sem lehet tudni, mi lesz az ORFI sorsa. Az mindenesetre biztos, hogy az intézmény együttműködését a létesítendő Budai Irgalmasrendi Kórházzal kormányhatározat írja elő.
VÁMOS ÉVA