Késik a piac megnyitása?

Nem időszerű az új villamosenergia-törvény parlamenti vitájának folytatása, amíg nem tisztázódik a befagyott költségek kérdése - mondta Glattfelder Béla, a gazdasági tárca politikai államtitkára egy tegnapi sajtótájékoztatón. Energiaipari jólértesültek szerint a kormányfő elégelte meg a befagyott költségek körüli bizonytalanságot, mondván, az még rendben volna, hogy két szakértő más-más számot mond, de hogy egyetlen szakértői anyag 4 és 80 milliárd forint közé teszi az átállás költségeit, az mégiscsak túlzás.
A befagyott költségek nem a piacnyitás miatt keletkeznek, az csupán felszínre hozza azokat. A villamosenergia-piac jelenleg hosszú távú szerződéseken nyugszik, ezek egyes elemeinek ára azonban várhatóan meghaladja a piacnyitáskor kialakuló, a beengedett import árától és mennyiségétől is függő versenyárat. A különbözetet valakinek ki kell fizetnie, lévén a piaci árnál drágábban termelő erőművek jogosan hivatkozhatnak a szerződés teljesítésének kötelezettségére. A befagyott költségeket állhatja például a költségvetés - vagy a Magyar Villamos Művek, ami lényegében ugyanaz -, ráterhelhetik az összes fogyasztóra, ez esetben a versenypiacról egyelőre kiszoruló szereplők is fizetnék a piacnyitás költségét. Ráterhelhetik továbbá a versenypiac résztvevőire is, ekkor viszont kérdés, hogy megéri-e tőlük vásárolni.
Az Országgyűlés előtt fekvő tervezet valóban nem rendezi az átállási költségeket, azok kezelését a kormány hatáskörébe utalja. Ennek tükrében elég furcsa, hogy a kormányzat most jegeli a törvényjavaslatot, hiszen az átment a szokásos tárcaközi hercehurcán, így minden érintettnek lett volna lehetősége megismerni az abban foglaltakat. Az új villamosenergia-törvény a jövő év január 1-jétől rendelné el a piac kísérleti nyitását, e határidő tartásához ebben a parlamenti ciklusban el kellene fogadni a javaslatot. A nyilvánosságra hozott kormányzati dokumentumok szerint a törvénynek július 1-jétől kell hatályba lépnie ahhoz, hogy a jövő év eleji indulás zökkenőmentes legyen.
D. GY.