Magyarország nem igényel átmeneti halasztást az Európai Uniótól a személyszállítás terén, mert a jogharmonizációt teljessé tevő törvénytervezet már egy éve készen van. A tervezet elfogadását elsősorban a pénzügyi tárca késleltette a várható magas kiadások miatt. Az új jogszabály tisztázná a közszolgálati kötelezettség teljesítésének feltételeit és rendezné az ágazatban szükségszerűen keletkező veszteségek finanszírozását.
Az utóbbira vonatkozó egyik javaslat szerint a városi autóbusz-közlekedésben visszaigényelhető lenne a felhasznált üzemanyag után fizetett jövedéki adó. Az így keletkező - idén 13 milliárd forint - bevételkiesést 6-7 milliárd forinttal fejelné meg, ha a visszaigénylést kiterjesztenék a helyközi autóbusz-közlekedésre is. Az ilyen módon a vállalatoknál hagyott összesen 18-19 milliárd forint fedezné a közúti személyszállításban adódó működési veszteségeket és lehetővé tenné, hogy a buszpark 11 éves átlagos életkorát 5 év alatt megfelezzék a fuvarozók.
A másik megoldás szerint a visszaigényelt jövedéki adó egy részéből speciális alapot hoznának létre, amiből finanszíroznák a veszteségeket. E megoldás ellen szól, hogy megfigyelők szerint a kormányzat inkább centralizálja, mintsem újratermeli az elkülönített állami alapokat.
D. L.
**** KERETBEN ****
A magyar állam 2000-ben 134 milliárd forinttal támogatja a tömegközlekedést. Ezen belül 78 milliárd forintot fordítanak fogyasztói árkiegészítésre, 46,9 milliárdot a MÁV támogatására, 6,2 milliárdot a vasút jövedékiadó-visszatérítésére és 2,1 milliárd forintot a Volán autóbuszparkjának rekonstrukciójára.
A magyar állam 2000-ben 134 milliárd forinttal támogatja a tömegközlekedést. Ezen belül 78 milliárd forintot fordítanak fogyasztói árkiegészítésre, 46,9 milliárdot a MÁV támogatására, 6,2 milliárdot a vasút jövedékiadó-visszatérítésére és 2,1 milliárd forintot a Volán autóbuszparkjának rekonstrukciójára.