A gázközmű-kompenzációval olcsó hitelekhez juthatnak a települések

Az egyeztetés alatt lévő törvénytervezetben az eredetileg tervezett május 31-i érték helyett augusztus 12-i értéken számolták ki az önkormányzatok járandóságát a gázközművagyonból. A törvényi átfedések miatt kétféle összeg szerepel a tervezetben: a települések számára kedvezőbb számítás 61,368 milliárd forintot állapít meg, míg a szigorúbb változat 49,338 milliárd forint értékű állampapír, illetve készpénz átadását írja elő. A tervezet ugyanakkor megállapítja, hogy a törvényi átfedések és a dokumentáció pontatlansága miatt az önkormányzatok "valós igényétől" mindkét számítás eltér.
A járandóságok az 1993-ig aktivált gázközművekre vonatkoznak, vagyis a tervezet nem ismeri el az 1993 és 1995 között keletkezett vagyon utáni igényeket.
Ennek megfelelően a kétféle összeg már a gázközműtársaságok 1995-ös privatizációja után, 1997-ben átadott önkormányzati részesedésekkel csökkentett járandóságot tartalmazza. A törvény alapján nem kell visszafizetniük a többletjuttatásban részesült településeknek az 1993 és 1995 között keletkezett vagyon után jogosulatlanul kapott járandóságot. A PricewaterhouseCoopers és az Interauditor Kft. alkotta konzorcium számításai szerint az 1993 és 1995 között létrejött, de az 1997-es vagyonjuttatáskor figyelmen kívül hagyott (például nem született megállapodás a gáztársasággal a vagyonátadásról) gázközmű-beruházások elismerése további 10 milliárd forintot igényelne.
Az ÁPV Rt.-nek a törvény hatálybalépése után 30 nap állna rendelkezésre, hogy átadja a települések járandóságait, ellenkező esetben az önkormányzatok további kamatköveteléssel élhetnek. Készpénz esetén a polgári törvénykönyv szerinti évi 20 százalékos, míg az államkötvényeknél a késlekedés időszakára járó kamat kifizetését írja elő a tervezet. A készpénzes kifizetések fedezetének előteremtésére a pénzügyminiszter felhatalmazást kapna arra, hogy a készpénzigénynek megfelelő összeghatárig visszavásárolhasson az ÁPV Rt.-nél lévő, 50 milliárd forint értékű államkötvényből. A tervezet egyébként nem rendelkezik arról, hogy a 61 milliárdos öszszeg elfogadása esetén milyen forrásból fizeti ki az ÁPV a nála lévő összeget meghaladó járandóságokat.
A településekhez kerülő, 2006 és 2010 között lejáró államkötvények likviditásának biztosítása érdekében a kötvények szabadon átruházhatók, a másodpiacon korlátozás nélkül értékesíthetők lesznek. Az államkötvények futamidejének lejártáig az állam 2001-től évente kétszer - a februári és az augusztusi kamatfizetési dátumhoz kötve - nyilvános aukción évi 10 milliárd forintig visszavásárlási kötelezettséget vállal ezekre a papírokra. A kötvényeket nem névértéken, hanem a hasonló típusú állampapírok legutolsó három aukcióján kialakult átlagos eladási árak alapján állapítják meg. A tervezet az önkormányzati hitelpiac fellendülésében bízva hitelfelvétel fedezeteként is számol a papírokkal. Ez olcsó forrásszerzési lehetőséget biztosítana a településeknek, mivel a bankok kockázatmentesen nyújthatnák a hitelt.
BAKA ZOLTÁN