A legutóbbi felmérések szerint az EU gazdasága jövőre 4 százalék körüli ütemben bővülhet, ami kifejezetten hasznos a három közép-kelet-európai ország exportkilátásaira nézve. A kivitel növekedési üteme ismét elérheti az 1997-1998-as évekre jellemző 25-35 százalékos szintet. Ez kompenzálná - jobb esetben meg is haladná - a három ország importjának bővülését. Az érintett országok fizetési mérlege jelentős mértékben függ az EU gazdasági helyzetétől, a konjunktúra esetleges visszaesése azonnali fizetésimérleg-problémákat okozna.
Az elemzés szerint Magyarországon alakulhat ki a legkedvezőtlenebb helyzet. A külkereskedelmi mérleg deficitje ugyan jelenleg nem ad okot aggodalomra, de a fellazuló monetáris politika és a közelgő 2002-es választások - az egyre bővülő belföldi fogyasztás következtében - az egyensúly további romlásával fenyegetnek.
A monetáris politika utóbbi időben megfigyelhető lazulása oda vezethet, hogy az inflációs várakozások 8-10 százalék körül beragadnak. Ez nehezítené a központi bank dolgát, az infláció további csökkenését csak a gazdaság fékezésével lehetne elérni, ami viszont a 2002-es választásokra figyelő politika ellenkezését válthatja ki. A DG szerint erre a helyzetre megoldás lehetne a forint árfolyamsávjának szélesítése. Ez esetben az alulértékelt forint erősödése az olcsóbbá váló importon keresztül segítené az infláció további csökkenését. Az elemzés a sávszélesítés legvalószínűbb időpontját jövő év tavaszára teszi.
Lengyelországban a következő három évben Magyarország elmúlt három évéhez hasonló folyamatok játszódhatnak le. A csupán két évvel ezelőtt kezdett tömeges privatizáció jelentős működőtőke-beáramlást indukál, ami átformálja a gazdaságot. A tőkebeáramlás egy része - lévén, hogy Lengyelország 40 millió lakossal rendelkezik - a belső piacra irányul. Az ország keleti része ugródeszkát kínált az orosz piachoz ám a rubel 1998-as összeomlása keresztbe tett e lehetőség kiaknázásának. A DG szerint a lengyel export kevésbé érzékeny a kereslet hullámzásaira, mint a magyar vagy a cseh. Ennek magyarázata egyrészt az alacsonyabb technológiai színvonalban, másrészt a zömében állami tulajdonban levő nagy exportőrök lassúbb reakcióiban keresendő.
Becslések szerint a következő három évben csaknem 13 milliárd dollár működőtőke áramolhat Csehországba. A cseh gazdaság szintén számíthat kereskedelmi pozíciójának romlására, bár ez inkább a működőtőke-áramlással összefüggő, mintsem fogyasztási célú importból származhat. A privatizációs és a zöldmezős beruházások importigényét fáziskéséssel követi az export, ami romló fizetési mérleghez vezet, ám ezt a tőkebeáramlás és a portfólióbefektetések várhatóan képesek lesznek finanszírozni. Mindez a cseh export erőteljes felfutásához vezet a következő három évben - továbbra is kedvező EU-konjunktúrát feltételezve -, ami a jelenlegi recesszióból növekvő pályára állíthatja a gazdaságot.
D. GY.
**** KERETBEN ****
A magyar jegybank az infláció elleni küzdelem legjobb módját változatlanul a jelenlegi árfolyamrendszerben látja, ezért egyelőre nem gondol a csúszó leértékelés feladására - ismerteti az MTI a német Handelsblatt Surányi Györggyel, az MNB elnökével készített interjúját. A jegybank nem látja szükségét annak, hogy kövesse a varsói kormányt, amely nemrég felszabadította a zloty árfolyamát. A magyar gazdaság sokkal nyitottabb a lengyelnél, így sokkal inkább függ a nemzetközi tőkemozgásoktól.
A magyar jegybank az infláció elleni küzdelem legjobb módját változatlanul a jelenlegi árfolyamrendszerben látja, ezért egyelőre nem gondol a csúszó leértékelés feladására - ismerteti az MTI a német Handelsblatt Surányi Györggyel, az MNB elnökével készített interjúját. A jegybank nem látja szükségét annak, hogy kövesse a varsói kormányt, amely nemrég felszabadította a zloty árfolyamát. A magyar gazdaság sokkal nyitottabb a lengyelnél, így sokkal inkább függ a nemzetközi tőkemozgásoktól.