Borúlátó az idei méhészeti prognózis

Az Európai Unió (EU) és Magyarország közötti agrárkereskedelmi megállapodás értelmében a magyar mézre vonatkozó uniós vám mértéke 2000. július 1-jétől 16-ról 10 százalékra csökken (NAPI Gazdaság, 2000. április 18., 3. oldal). Félő azonban, hogy a magyar mézexportőrök csak nehezen, illetve árterveikből engedve tudják majd kihasználni a kedvezményt. Vegyes mézből például az MT felmérése szerint csupán ezer tonna az 1999-ről áthúzódó készlet, ráadásul az exportkilátások erősen függenek a dollár-márka árfolyamtól és a nagyobb termelők - Argentína, Mexikó, Kína, valamint az Egyesült Államok - méztermésétől. Amennyiben Argentínában és Mexikóban a várakozásoknak megfelelően közepes lesz a termés, az ott megnövekedett méhállomány biztosítja az EU piacára szükséges 60-70 ezer tonnát. Ez azt is jelenti, hogy a mostani árszint egész évben fennmarad, noha Magyarországon idén valószínűleg a tavalyinál kevesebb lesz vegyes mézből, mivel az ezt adó méhlegelők területe 2000-ben csökken. A napraforgó vetésterülete például alig lesz több 300 ezer hektárnál, és repcéből is sokkal kevesebbet vetettek, mint 1999-ben. A vegyes méz tavalyi termése gyenge közepes volt, míg repcemézből az utóbbi idők legjobb termését takarították be. A szezon eleji igen alacsony, kilogrammonkénti 2-2,2 német márkás árak 1999 végére csak kismértékben nőttek, s csupán 2000 elején mutatkozott jelentősebb emelkedés. Ezt viszont nem a kereslet növekedése, hanem a dollár márkával szembeni erősödése okozta.
Rossz termés esetén akácmézből a termelői tartalékok hozzáadásával biztosítható az átlagos mennyiség és árszint, ha viszont jó a termés, az a termelők által visszatartott 2-3 ezer tonna piacra dobása miatt túlkínálathoz vezethet, ami tovább csökkentené az árakat. Akácmézből tavaly - a megelőző három gyenge év után - az 1998-asnál jobb volt a termés. Raktárkészlet híján a szezon eleji exportár megfelelően magas volt, elérte a 4 márkát, majd novemberig 3,5, 2000 elejére pedig 3-3,3 márkára csökkent, ezzel magyarázható a mostani néhány ezer tonnás termelői készlet.
A fentiek ellenére a magyar exportőrök tavaly - a pesszimista, 8 ezer tonnás várakozással szemben - 9,9 ezer tonna mézet értékesítettek külföldön. Mivel a 441 tonnás import jelentős része bérmunka volt, az ágazat összességében 9,5 ezer tonna nettó exportvolument könyvelhetett el. A kivitt mennyiség 87,7 százaléka az EU országaiban kelt el. Tavaly a mintegy 700 ezer méhcsaládot tartó magyarországi termelők belföldön becslések szerint 1,2-1,5 milliárd forint értékben adtak el mézet.
L. L.