A múlt héten elkészült az 1993 előtt keletkezett gázközművek utáni vagyonjuttatást rendező törvénytervezet (NAPI Gazdaság, 2000. április 21., 1-3. oldal), ám az önkormányzatok tegnapig sem a törvény alapjául szolgáló vizsgálatba, sem magába a tervezetbe nem tudtak betekinteni. Az IM ígérete szerint az önkormányzati szövetségekhez napokon belül eljuttatják a dokumentumot, amiben tételesen szerepeltetik az érintett önkormányzatok járandóságát. Az IM szerint a számításokkal elégedetlen települések az Alkotmánybíróságtól (Ab) kérhetnek jogorvoslatot. A PricewaterhouseCoopers és az Interauditor Kft. alkotta szakértői konzorcium vizsgálatának eredményét a felmérésbe bevont 976 település 16 százaléka nem fogadta el, így ők nyilván az Ab-hez fordulnak majd. Számos önkormányzat ugyanakkor jogfenntartással írta alá a felmérés eredményét közlő dokumentumot. Ezek a települések is vélhetően jogi lépéseket tesznek majd saját igazuk elismertetése érdekében.
A legtöbb önkormányzatot a TÖOSZ képviseli ebben az ügyben. Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára szerint a szervezet által képviselt települések részesedése a gázvagyon utáni juttatásból kisebb, mint ami az összes "gázos" önkormányzaton belüli TÖOSZ-tagok számából következne. A szövetséghez ugyanis jellemzően kistelepülések tartoznak, ráadásul többségük 1993 után létesített gázközművet, amire a törvény hatálya nem terjed ki.
A főtitkár szerint az 1993 és 1995 között keletkezett gázközművagyon ügyében további perek várhatóak az állammal szemben, mint ahogyan az 1995 után létesült vagyon kapcsán is jogi lépéseket fontolgatnak. A gázszolgáltatókat akarják beperelni, mondván, azok csak jogtalanul vehették át ingyen a közműveket, mivel a települések kiszolgáltatott helyzetükben nem alkudozhattak a szolgáltató társaságokkal. A TÖOSZ-szal kapcsolatos azon információkról, melyek szerint a szövetség "sikerdíjgyanús" ellenszolgáltatás fejében látja el a vele szerződést kötő önkormányzatok jogi képviseletét a gázközműügyekben, Zongor elmondta: a jogi képviseletet az azzal járó felelősség miatt nem láthatják el társadalmi megbízatás keretei közt.
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének vezetője a törvénytervezet kapcsán az önkormányzati járandóságok mihamarabbi kifizetését tartja a legfontosabbnak. Az MDF-es politikus szerint ezekkel a forrásokkal pótolhatóvá válhatnak az idei ár- és belvíz okozta károk felszámolására elfolyó összegek. Gémesi nem kételkedik a gázvagyon felmérését végző konzorcium vizsgálatában, azt azonban elfogadhatatlannak tartaná, ha a vizsgálat alapján egyes önkormányzatoknak vissza kellene fizetniük a korábban felvett járandóságból. A felmérés mintegy 6,5-7 milliárd forint visszafizetését vetítette előre, de az ÁPV Rt., illetve az érintett tárcák végül lemondtak ennek behajtásáról.
B. Z.
**** KERETBEN ****
A TÖOSZ elismeri, hogy a villamosközmű-szolgáltatók kizárólagos állami tulajdont képeztek a privatizációjuk előtt. Az önkormányzatok korábban úgy érveltek, hogy az évtized elején a villamos közművek teljesen önkormányzati tulajdonba kerültek, ezért ennek megfelelő vagyonra tartottak igényt. Az állam a privatizációs bevételből 25 százalékot mégis átengedett a településeknek, ennek a felét azonban a mai napig nem kapták meg az önkormányzatok. A TÖOSZ szerint az állam gesztust gyakorolt az önkormányzatokkal szemben a villamos közművek esetében, ám az át nem adott vagyonért próbapereket indítottak.
A TÖOSZ elismeri, hogy a villamosközmű-szolgáltatók kizárólagos állami tulajdont képeztek a privatizációjuk előtt. Az önkormányzatok korábban úgy érveltek, hogy az évtized elején a villamos közművek teljesen önkormányzati tulajdonba kerültek, ezért ennek megfelelő vagyonra tartottak igényt. Az állam a privatizációs bevételből 25 százalékot mégis átengedett a településeknek, ennek a felét azonban a mai napig nem kapták meg az önkormányzatok. A TÖOSZ szerint az állam gesztust gyakorolt az önkormányzatokkal szemben a villamos közművek esetében, ám az át nem adott vagyonért próbapereket indítottak.
Költségvetési tilitoli
A büdzsé idei bevételeinek jövő évre tolása legegyszerűbben az áfa-visszaigénylések decemberi kifizetésével oldható meg. Ez a módszer azonban nem ad szabadon elkölthető többletforrást a kormányzat kezébe, csak javítja a következő évi egyenleget. Az adóbevételek kései elszámolásával a szabályok miatt csak viszonylag kis összeg terelhető át a következő évre, így ez is csupán "kozmetikai kezelés" lenne. Direkt támogathatók egyes cégek vagy ágazatok, és tehermentesíthető a jövő évi büdzsé a költségvetés zárszámadásakor. Ez történt az 1999-es költségvetési zárszámadás elfogadásakor, amikor az önkormányzatok vártnál jobb egyenlege miatt papíron felszabaduló összeget visszamenőlegesen a MÁV konszolidációjára fordították.
Az igazi nagy dobás azonban az, amikor egy kormánynak sikerül a költségvetésen kívülre terelgetnie a nem várt forrásokat. Az ilyen javaslatok rendszerint a következő évi büdzséről szóló vita lezárása előtt öt perccel érkeznek meg a költségvetési bizottságba és jellemzően olyasmiről szólnak, hogy a tárgyévi többletbevétel terhére fel kell tőkésíteni ezt vagy azt az állami céget, csökkenteni kell annak befizetési kötelezettségét vagy el kell engedni adósságát. A jelenlegi kabinet a Magyar Fejlesztési Bankot preferálja - korábban az ÁPV Rt. volt a kulcsszereplő -, de más állami cégek is szóba jöhetnek, például az agrártárca tulajdonában álló társaságok. E módosításokat úgy fogalmazzák meg, hogy még az adott év decemberében életbe lépjenek. E forgatókönyv szerint zajlott a Postabank 1998. decemberi feltőkésítése is, vagyis a kormány már ismeri ezt a stratégiát.
MÁTÉ DÁNIEL