BUX 132484.92 -1,33 %
OTP 41660 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A magán-nyugdíjpénztári vagyon megközelíti a százmilliárd forintot

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) legfrissebb jelentése szerint a magánnyugdíjpénztárak március végéig összesen 98,61 milliárd forint tagdíjat írtak jóvá 2,102 millió tagjuknak, ez 10 milliárddal magasabb az év végi értéknél. A hat legnagyobb pénztárnál koncentrálódik a teljes tagság, illetve az egyéni számlákon jóváírt tagdíjak közel 80 százaléka.

2000. április 25. kedd, 00:00

Jelenleg 32, tevékenységi engedéllyel rendelkező magánnyugdíjpénztár működik, ezek összesített taglétszáma tavaly 700 ezer fővel, vagyonuk 58 milliárd forinttal gyarapodott. Az elmúlt év végéig a gazdaságilag aktív népesség 49 százaléka választotta a vegyes finanszírozású rendszert és ezzel a magán-nyugdíjpénztári tagságot. A pénztártagok közel 80 százaléka 20 és 40 év közötti.
Változatlan gazdasági folyamatokat feltételezve, valamint a potenciális pénztártagok körét figyelembe véve a PSZÁF szerint a pénztárakba befolyó nyugdíjcélú befizetések adják a legdinamikusabban növekvő lakossági megtakarítási formát. Ezt a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi adatai is alátámasztják: az előzetes márciusi számok szerint a háztartások nyugdíjpénztárakkal szembeni követelései februárhoz képest 11,2 százalékkal, tavaly márciushoz képest 32,1 százalékkal, 280,6 milliárd forintra emelkedtek (NAPI Gazdaság, 2000. április 18., 3. oldal).
Az önkéntes, valamint a magán-nyugdíjpénztári vagyon a lakossági megtakarításokon belül 1996 óta növekvő tendenciát mutat. Míg 1996 végén a háztartások pénzügyi vagyonának csupán 0,9 százalékát alkották az - akkor még csak önkéntes - nyugdíjpénztári megtakarítások, addig 1998 végére a nyugdíjpénztári vagyon 3,2 százalékot tett ki, ami az előző év végi arányhoz képest közel kétszeres növekedést jelez. Ezzel egy időben a háztartások készpénzigénye, valamint a hitelintézeti forintbetétek aránya folyamatos csökkenő tendenciát mutatott. A Magyarországon újdonságnak számító megtakarítási forma térnyerése természetesen ekkor már nemcsak az önkéntes nyugdíjpénztáraknak volt köszönhető, hanem a magánpénztáraknak is.
Tavaly a nyugdíjpénztári megtakarítások aránya nőtt, az év végére elérve az 5 százalékot. Míg a készpénzben és a rövid távú megtakarítási formákban megtestesülő vagyon aránya a vizsgált időszakban hullámzó tendenciát mutatott, addig a nyugdíjpénztári megtakarítások töretlenül növekedtek.
A feldolgozott adatok alapján mind 1998-ra, mind 1999-re érvényes az a megállapítás, hogy a hat legnagyobb - ma már egyenként 100 ezer főnél nagyobb létszámmal rendelkező - nyugdíjpénztár tömöríti a teljes tagság közel 80 százalékát. Ez egyben azt is jelenti, hogy az egyéni számlákon jóváírt tagdíjak 80 százaléka szintén ez a hat, ma már több mint 2,5 milliárd forintos vagyonnal rendelkező intézménynél koncentrálódik.
B. Z.

**** KERETBEN ****
A magánnyugdíjpénztárak invesztícióinak összetétele óvatos, kockázatkerülő befektetői magatartást tükröz. Az intézmények portfóliójában 1998 folyamán az állampapírok 70 százalékos dominanciája mellett a bankszámlán lévő, valamint a részvényekben megtestesülő befektetések voltak jellemzők. Tavaly a magánpénztári portfólióban általában több mint 80 százalékot tettek ki az állampapírok, és csak a fennmaradó rész áramlott részvényekbe, vállalati kötvényekbe, valamint befektetési jegyekbe.
A magánnyugdíjpénztárak invesztícióinak összetétele óvatos, kockázatkerülő befektetői magatartást tükröz. Az intézmények portfóliójában 1998 folyamán az állampapírok 70 százalékos dominanciája mellett a bankszámlán lévő, valamint a részvényekben megtestesülő befektetések voltak jellemzők. Tavaly a magánpénztári portfólióban általában több mint 80 százalékot tettek ki az állampapírok, és csak a fennmaradó rész áramlott részvényekbe, vállalati kötvényekbe, valamint befektetési jegyekbe.

Ez is érdekelhet