Növekedés magas inflációval

Minden várakozás szerint növekedésteljes év elé néz a magyar gazdaság. A GDP idei bővülése a költségvetési törvény indoklásában szereplő 4-5 százalékos kormányzati előrejelzést némely kutatóintézet várakozása meg is haladja. A legfrissebb előrejelzések viszonylag szűk sávon belül mozognak; a legoptimistább a Pénzügykutató, amely akár 5,5 százalékot is elképzelhetőnek tart, a legpesszimistább pedig az Ecostat 4,5 százalékkal, míg a piac várakozásait összegző NAPI-konszenzus 4,8 százalékkal számol. A növekedés motorjának számító ipari termelés várt növekedése minden prognózisban 11-13 százalék körül mozog.
A márciusi előrejelzések szerint a költségvetésben vázolt sarokszámok több szempontból is elavultnak tűnnek. Így az export és az import dinamikája egyaránt jóval felülmúlja majd a tavaly várt 9-11 százalékot. A folyó fizetési és a külkereskedelmi mérleg idei hiánya a márciusi előrejelzések szerint szintén kisebb lehet a tavaly novemberben vártnál. A kutatók és a piac mindkét makromutató esetében egyaránt kisebb deficitet vár. A kivitel és a behozatal bővülésénél egymást licitálják felül az "augurok".
Annál kevésbé kedvező a helyzet az éves átlagos inflációval kapcsolatos várakozásoknál. Minden valószínűség szerint nem teljesül a kormányzati 6-7 százalékos elvárás - elsősorban a vártnál jóval magasabb idei olajárak miatt. A Pénzügykutató és az Ecostat csaknem 9 százalékra számít, de a piac is 8,5 százalékot vár. A beruházások növekedése tekintetében a 9 százalék körüli kutatói várakozásokat a piac által prognosztizált 7,2 százalék jelentősen alulmúlja.
Szintén markáns eltérés alakult ki a lakossági fogyasztás bővülésének megítélésében. Az 1999-es 4,6 százalék körüli érték után 2000-re a kormányzati prognózis 3-3,5 százalékot várt, ám ezt 0,5-1 százalékponttal felülmúlja a kutatóintézetek várakozása. Ráadásul a NAPI-konszenzus ennél is nagyobb, 4,7 százalékos bővülést jelez előre, sőt egyes elemzők a 6 százalékot sem tartják elképzelhetetlennek.
D. L.