A magyarországi építőipar halmozott importaránya 21 százalék, ami egyharmadával kevesebb, mint a beszállító ágazatoké, így a családi házak és lakások építésének fokozása csak kismértékben növeli a behozatalt - állapítja meg a Gazdasági Minisztériumnak az iparágról készített tanulmánya. A halmozott importon belül a közvetlen importtartalom 8,6 százalék, amelyet a beszállító ágazatok 12,6 százaléka egészít ki. Ráadásul az iparágon belül a lakások és családi házak építése kevesebb importszerelvényt igényel az irodaházakéhoz képest.
A GM elemzése - összevetve az MNB Füzetek sorozatban egy hónappal ezelőtt megjelent tanulmánnyal, amely a lakáspiaci árak túlzott elszaladásának veszélyeit taglalta - kitér a lakásépítések várható költségvetési és külgazdasági hatásaira. Az állam számára komoly bevételt jelent az építőipari termelés, mert az ágazat árbevételének 41 százaléka - közvetlenül 18,6 és a beszállítók révén, közvetve 22,4 százalék - kerül be az államháztartásba - véli Sebestyén Tibor, a GM-tanulmány szerzője. Ez azt jelenti, hogy az építőiparra költött minden 100 forint állami forrás csak 59 forint tényleges kiadást jelent, amit tovább csökkent a foglalkoztatási hatás.
A tanulmány számításai szerint tízezer új lakás felépítése után - 15 millió forintos átlagos építési költséggel kalkulálva - az államnak mintegy 61 milliárd forint bevétele keletkezik. Ez az építési volumen mintegy 25 ezer embernek ad munkát és hozzávetőleg 118 milliárd forintos GDP-növekedést jelent.
Az ágazati kapcsolatok mérlegén alapuló számítások szerint tízezer új lakás építése mintegy százmillió dollárral növeli a külkereskedelmi mérleg importoldalát. Így a 2000-re tervezett 25-30 ezer új lakás építése 250-300 millió dollár értékű behozatalt von maga után. Az elemzés a következő két évre a mostanihoz hasonló ágazati importarány mellett az export kismértékű növekedését jelzi előre, de a negatív ágazati egyenleg érdemben nem változik. A tanulmány importnövekedésre vonatkozó megállapítása kissé még felül is múlja a korábbi elemzői vélekedéseket, amelyek szerint tízezerrel több új lakás építése 40-50 millió dollár pótlólagos importot jelent (NAPI Gazdaság, 1999. december 16., 1-3. oldal). A különbség elsődleges oka, hogy a korábbi elemzések még tízmillió forint körüli átlagos lakásárral, a mostani pedig 15 millióssal számol.
D. L.
