A büdzsé bevételei idén 150 milliárddal is nőhetnek

Az első negyedéves költségvetési adatok tükrében elképesztő bevételi többlet várható a központi költségvetésben. Jó hír, hogy a tárcák nem tudnak a manna nyakára hágni, mert ezúttal nem a tárcák saját bevételeiről - bár azok is a tervezett fölött alakulnak - beszélünk, hanem tiszta adóbevételekről.
Általános forgalmi adóból minden bizonnyal a tervezettnél több folyik be idén a büdzsébe. A tavalyi bevételekhez viszonyított első három havi 45 százalékos növekedési ütem nem maradhat fenn az év egészében. Tavaly az első negyedévben ugyanis gyászos eredményeket produkált ez az adónem, amihez képest a jó idei teljesítés nem nagy kunszt. Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni arról, hogy a tavalyi bázisadatok csak szeptembertől kezdtek javulni, addig mindenképpen magas - 30 százalék fölötti - havi növekedési ütemek várhatók.
Az év utolsó harmadában a növekedési ütem lassulása várható, de az infláció és a GDP növekedése következtében a bevétel 8-12 százalékos növekedésekkel nyugodtan lehet számolni. Mindezt figyelembe véve 20 százalék fölötti éves növekedési ütem bátran kalkulálható. Ez a tervezett 8 százalékhoz képest 100-120 milliárd forint többletbevételt valószínűsít.
Ugyancsak szép reményekkel kecsegtet a személyi jövedelemadó. Ebben az adónemben tavaly nem volt érzékelhető olyan mértékű hullámzás, mint az áfánál, a becslés mégsem egyszerűbb.
Az szja-bevételek szinte mindig meghaladják a tervezettet, aminek az az oka, hogy az előirányzat tervezésekor a jövedelem kormányzat által prognosztizált - és a bértárgyalásokon sulykolt - növekedésével számolnak.
A táblázatból jól látszik, hogy az idei időarányos teljesülés nem kiugróan magas, de ez a szint évről évre a tervezettnél magasabb bevételekhez vezet. A kormány idén sem lőtte túl az szja növekedési ütemének növekedését. A 10 százalékos emelkedés a sávhatárok valorizációjának elmaradását és a prognózisnál várhatóan magasabb inflációt figyelembe véve szerény, így ezen a soron 40-60 milliárd forint többletbevétel valószínűsíthető. A már most látható többletbevételek sorába tartozik a fogyasztási és a jövedéki adó, a vám- és importbefizetések, valamint a központi költségvetési szervek saját bevételei. Együttesen legalább 150, de jó esetben 200 milliárd forint többletbevétellel lehet számolni, miközben a kiadási oldalon a kamatterhek váratlan csökkenése is legalább 15 milliárddal javíthatja az egyenleget.
A mérleget eddigi ismereteink szerint három, együttesen 86 milliárd forint előirányzatú tétel ronthatja a bevételi oldalon. Ha ezek teljesülése csak 50 százalékos lesz, akkor is marad 120 milliárd forint, amely a számított hiányt csökkenti.
A kormány aligha engedheti meg magának, hogy az idei tervezési "hibákat" a jövő évi büdzsé készítésekor figyelmen kívül hagyja. Nehéz lenne példának okáért elfogadtatni a nemzetközi pénzvilággal, hogy az idei 2,5 százalékos államháztartási hiányt követően jövőre 3 százalékos hiánnyal számol a kormány, miközben a növekedés üteme nem indokolja, az infláció magas szintje pedig kifejezetten ellentmond a gazdaság élénkítésének.
M. D.