Gyengülnek a magyar pozíciók a CEFTA-piacon

A CEFTA-val folytatott kereskedelemben az 1998-as, 285 millió dollárt meghaladó magyar aktívum tavaly év végére 64 millió dollár passzívumba fordult, így 1999-et joggal lehet mélypontnak nevezni ebben a relációban - vélekedett Balás Péter. A térségbe irányuló magyar export idén az első két hónapban nőtt ugyan, de az onnan származó behozatal csaknem hatszor gyorsabban emelkedett. Január-februárban 45 millió dolláros deficit jött össze, így indokoltnak tűnik az erőteljesebb állami beavatkozás.
A kormány mozgástere meglehetősen szűkre szabott, mert a különböző nemzetközi kereskedelmi és szabadkereskedelmi szerződések, valamint a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai korlátozzák a beavatkozás lehetőségét. Az ipari termékek esetében gyakorlatilag nem is lehet piacvédelmi intézkedéseket életbe léptetni, hiszen a CEFTA-ban idén vámmentessé válik az ipari termékek forgalma, és a WTO szabályai sem teszik lehetővé a korlátozásokat. Közvetlen támogatásra tehát nemigen van lehetőség, leginkább gazdaságdiplomáciai, illetve promóciós segítség jöhet szóba.
A CEFTA legközelebbi miniszteri vegyes bizottsági ülését előkészítő jövő heti varsói értekezleten a helyettes államtitkár mindenesetre csaknem minden tagország képviselőjével megbeszélést folytat, a magyar agrártermékek exportjának feltételei ugyanis alig javultak a legutóbbi bizottsági ülés óta. Lengyelország idén lehetővé tette ugyan 115 ezer tonna kukorica CEFTA-kedvezményes szállítását, azonban csaknem minden tagország korlátozza egyes magyar mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek - búza, sertéshús, baromfi - bevitelét.
(NAPI)