Egyelőre kevés az árvízzel kapcsolatos kárbejelentés

A nagyobb biztosítók közül tavaly a Hungária Biztosító (HB) 5 milliárd, az ÁB-Aegon 2 milliárd, a Generali-Providencia (GP) 2,2 milliárd, a Garancia Biztosító több mint 1,5 milliárd forintot fizetett ki katasztrófakárokra. A mostani árvizek következtében csak néhány hét múlva, az árhullám levonultával érkezhetnek nagyobb tömegben kárbejelentések - állítják a cégek képviselői.
A HB-hez mindeddig néhány tucat bejelentés futott be, és a társaság kis összegű, egyenként 50 ezer forintos előlegeket már fizetett - tudtuk meg Sipos Józseftől, a HB ügyvezető igazgatójától. Az ÁB-Aegonhoz idáig mindössze három kárbejelentés érkezett - válaszolta érdeklődésünkre Heit Gábor, a társaság igazgatója. A cég szakemberei szerint a legkritikusabb helyszínen - a Bodrog jobb partján - közel 450 ingatlan károsodott (a becsült előzetes kárérték mintegy 50 millió forint), ám ezek árvíz ellen nem voltak biztosíthatók, mivel egytől egyig árterületen állnak.
A GP-hez eddig tíz kárbejelentés érkezett, de a biztosító már felmérte, hogy milyen összegű kárkifizetéssel kell számolnia - mondta lapunknak Kiss Attiláné, a cég főosztályvezetője. A társaság mintegy 150 szerződéssel rendelkezik Tokaj, Sátoraljaújhely és Sárospatak környéken, ezekre az előzetes becslések szerint a legrosszabb esetben körülbelül 30 millió forintot kell téríteniük.
A Garanciánál idáig nem jelentettek be kárt - mondta a NAPI Gazdaságnak a biztosító munkatársa. Az árvíz a Garancia 1200 lakásbiztosítási szerződését érintheti, a társaság kárkifizetései a legpesszimistább becslések szerint pár száz millió forintot tesznek majd ki. Az AXA-Coloniához néhány bejelentés érkezett, de a cég nem számol nagyobb kárösszeggel, mivel kevés lakásbiztosítási szerződéssel rendelkezik a régióban - tudtuk meg Ertl Pál igazgatótól.
A társaságok képviselői hangsúlyozták: a biztosítás az előre nem tudható, váratlan eseményekre szól, így azok a szituációk, amelyekre számítani lehet, nem tekinthetők biztosítási eseménynek, azaz nem köthető rájuk szerződés. Ilyen például az árvíz abban az esetben, ha a ház nyílt árterületen fekszik. Az egyik szakember szerint felvethető, hogy az önkormányzatok nem elég körültekintően jártak el tavaly, amikor az árvíz okozta károk helyreállításánál engedélyt adtak az árterületi ingatlanok újjáépítésére, így ugyanis idén legalább akkora, vagy még nagyobb kár következhet be. A biztosítók előre kiszámíthatónak tekintik és ezért nem számítják biztosítási eseménynek a belvíz okozta károkat sem, mivel megfelelő vízelvezető rendszer, illetve csatorna híján azok minden évben előfordulhatnak.
A lakásbiztosítási szerződések között különbség mutatkozik az úgynevezett fakadóvíz és buzgár okozta kár megítélésével kapcsolatban. Ha az ingatlan nem ártéren fekszik, gáttal van védve, a biztosítók vállalják a kockázatot és megtérítik a kárt, ha a gát átszakad vagy a víz átcsap rajta. Ha azonban a víz átszivárog a gáton, a cégek többsége nem fizet kártérítést.
A HB szerződési feltételeiben ez úgy szerepel, hogy a gáttól számított 100 méteren belül nem, annál távolabb viszont már vállalják a fakadóvíz okozta károkat.
GILYÉN ÁGNES