Kevesen mérik a tréningek megtérülését

A képzési büdzsék megnövekedését követően kissé megkésve Magyarországon is megjelent az igény a megrendelők körében a képzések megtérülési mutatókhoz való kötésére. A multinacionális vállatok általában saját, külföldön már bevált méréseiket alkalmazzák a magyar leányvállatoknál, a magyar tulajdonú, illetve a közepes nagyságú cégeknél pedig még ma sincs erőteljes igény a képzések hatékonyságmérésére - mondta Pozvai Zsolt, a DOOR Training ügyvezető igazgatója. A tréningcégek érdeke viszont változó. A tréningek motiváló, hangulatjavító, csapat-összekovácsoló szerepe ugyanis szinte biztos, a készségek és a tudásanyag gyarapodása, valamint a tudástranszfer, a tanultak alkalmazása a gyakorlatban és annak hatása a vállalati eredményre azonban gyakran kérdéses. A legtöbb mérési módszer korlátja, hogy csak a jól mérhető és számon kérhető kompetenciákat fejlesztő programokra és jól behatárolható munkakörökre alkalmazhatók. Középvezetőknek szóló stresszmenedzsment tréninget senkinek se jutna eszébe ROI-mutatóval értékelni, az értékesítési területen dolgozók sales tréningjét azonban érdemes az értékesítési mutatókkal mérni. Torzíthatja az eredményt az is, ha cég vezetése nem támogatja a tanultakat, vagy az ösztönzési rendszer ellentmondásba kerül a tanultak alkalmazásával, vagy éppen egy nagyon sikertelen marketingkampány folyik az értékelés időszakában. Egyes tréningcégek, például a DOOR Training nagy ügyfeleivel már olyan szerződéseket is köt, amelyekben a tréning árának egy részét akkor számlázzák a megrendelőnek, ha a vevő pénzügyi mutatói elérik vagy meghaladják a kitűzött szintet. Ezzel a tréningcég a kockázat egy részét átvállalja a megrendelőtől.
A legtöbb mérés azonban igen drága. A Kirkpatrick által megalkotott módszertan szerint a mérés első szintje a képzés végén a reakció mérése. A második - tanulási - szintet a képzés után késleltetve tesztelik, a harmadik szintet a vezetők által leginkább mérhető viselkedésváltozás mérése jelenti. A legköltségesebb és legbonyolultabb a pénzügyi mutatók, például a Return on Investment mérése. A második szinten 70, a harmadikon 40, a negyediken legalább 10 százalékos mintát érdemes venni. Elterjedt módszer a résztvevők teljesítményének egy kontrollcsoporthoz viszonyítása, a trendvonal-analízis és a viszonylag szubjektív interjú módszer is.
Nincs két ember aki azonos módon csinálná a tréningek ROI-számítását, ezért sok cég felhagyott a ROI-számításokkal. A tréningcégeket tömörítő amerikai szövetség, az ASTD által közzétett esettanulmányok azonban beszámolnak sikeres próbálkozásokról is.
A bankok hitelezéssel foglalkozó munkatársai jól értenek a hitelbírálathoz, de emellett az eladáshoz is érteniük kell, ezért minden új munkatársat értékesítési tréningre küldenek. A tréningkiadások megindoklására a bankoknál kidolgoztak egy ROI-alapú számítást. Ennek keretében a tréningköltségek kiszámításánál figyelembe veszik a trénerek idejét és díjazását, a résztvevők fizetését, a létesítmények, szakmai anyagok árát, az utazási, szállás-, étkezési és egyéb közvetlen költségeket, valamint a tréningprogram kifejlesztésére költött pénznek az egy programra eső arányos részét. A hozam méréséhez összehasonlítják a résztvevők által a tréninget megelőző és a tréninget követő hat hónapban értékesített hitelek összegét. Adott esetben ki kell szűrni több torzító tényezőt is.
A hitelkamatok csökkenése miatti hitelvolumen-növekedés hatását például a bankszövetség adataira támaszkodva számolják és szűrik ki. Nem figyelmen kívül hagyható faktor, hogy az alkalmazottak maguktól is tanulnak. Ennek a tényezőnek a kiszűrése után a fennmaradó eladásnövekedést a tréningeknek tudják be. A bankok belső adataiból megkapják az eladott hitelek volumenének növekedését és a források költségét. A nettó hozamot elosztják a kiszámított tréningköltségekkel. Az így számított ROI-mutató igen kedvező, 1,988 százalékot mutatott a módszert kidolgozó banknál. Emellett figyelembe veszik még a kedvező mellékhatásokat is. A hatékonyság növekedését jelzi, az egy ügyfélkapcsolatra jutó befejezett szerződések aránya és az átlagos szerződések értékének növekedése, vagy az egy szerződés létrehozására fordított idő csökkenése.
(NAPI)