A 976 önkormányzatra kiterjedő gázközművizsgálattal megbízott PricewaterhouseCoopers és az Interauditor Kft. arra jutott, hogy az önkormányzatokat 48 vagy 60 milliárd forint illeti meg. A számításokat bonyolította, hogy az 1991 előtti önkormányzati hozzájárulásokból épített belterületi, lakossági gázközművagyon után mindkét törvény alapján támaszthattak jogos igényt az önkormányzatok. Ezt a kettős juttatást figyelembe véve 60,1 milliárd a helyhatóságok jogos igénye, míg a csak az 1991 utáni beruházásokat tekintő számítás 48,3 milliárdot adott.
A konzorcium az önkormányzatok 84 százalékával egyezett meg a felmérés eredményének elfogadásáról, de az önkormányzatok jogi képviseletét ellátó ügyvédek ellenállásán több esetben elbukott a megállapodás.
A lapunk birtokába került tavaly októberi keltezésű megállapodásból kiderül, hogy a TÖOSZ egyfajta "sikerdíjas" (a jutalékot a megállapodásban felváltva nevezik megbízási díjnak, illetve munkadíjnak) szerződéseket kötött a juss megszerzésére - információink szerint eddig 833 önkormányzattal. A szervezet a szövetség tagjainak 2, más önkormányzatoknak 2,5 százalékos díjat számol fel. A TÖOSZ ebből fizeti a jogi közreműködésre felkért 1000-es ügyvédi irodát is. A szerződések egy része azon alkotmánybírósági határozat után született, amely szerint az államnak meg kell téríteni a gázközművagyon önkormányzatokat illető részét. Az ügy szempontjából ez azért lényeges, mert attól fogva jószerivel garantált volt az önkormányzatok gázközművek utáni vagyongyarapodása, ami a megbízási díj kifizetésének feltétele, vagyis ezek után a szerződések után a TÖOSZ és az ügyvédi iroda akár érdemi munka nélkül is jogosult lehet a sikerdíjra.
Zongor Gábor, a szövetség főtitkára lapunknak elmondta, hogy a tavaly októberben szétküldött megállapodásokat a korábbi főtitkár, egyben a gázközműügyekben meghatalmazott Köllner Ferenc halála miatt kellett újból szentesíttetni az önkormányzatokkal. A TÖOSZ jelenlegi főtitkára szerint ilyen, megbízási díjat is tartalmazó szerződések már 1993 óta születnek a szövetség és a települések között. Zongor szerint nem készítettek számítást a várható megbízásidíj-bevételről, az ügyvédi iroda részesedését pedig üzleti titokra hivatkozva nem közölte.
György István, az 1000-es ügyvédi iroda képviseletében elmondta, hogy ezek a szerződések javarészt az 1993 után keletkezett gázközművek ügyében hatalmazzák fel a TÖOSZ-t a települések képviseletére, márpedig erre a vagyonra nem terjed ki az Alkotmánybíróság 1998-as, az egész kártalanítási folyamatot elindító határozata. György István értesülése szerint egyébként számos önkormányzat csak úgynevezett jogfenntartó nyilatkozattal kiegészítve fogadta el a konzorcium vizsgálatának eredményét. Ez semmire nem kötelezi az önkormányzatot, s lényegében további, elmaradt vagyonjuttatási perek lehetőségét vetíti előre.
Az IM a gázközművagyon rendezéséről szóló törvény előkészítésénél tart. A tárca további egyeztetésre invitálta a felmérést készítő konzorciumot. Az IM meg kíván győződni arról, hogy a vizsgálatok során figyelembe vett nyilvántartások valóban teljes körű tájékoztatást nyújtottak az igények megállapításához. A tárca csak ezt követően dönti el, hogy a többféle számítási mód közül melyiket emeli be a törvénytervezetbe. Mindez azt is jelentheti, hogy a vagyont ismételten fel kell mérni - értesültünk a tárcánál.
Az IM ennek ellenére még áprilisban szeretné benyújtani az Országgyűlésnek a tervezetet.
BAKA ZOLTÁN
**** KERETBEN ****
Gansperger Gyula, az ÁPV Rt elnöke szerint van esély arra, hogy még idén megkezdődjék az önkormányzati igények kielégítése, amire a privatizációs szervezetnél korábban 50 milliárd forint értékű állampapírt különítettek el. A kormányhoz közel álló önkormányzati körökből viszont úgy értesültünk, hogy vajmi kevés reményt látnak a települési juss idei kiosztására, sőt az sem kizárt, hogy a következő években részletekben kapják csak meg a helyhatóságok a járandóságukat.
Gansperger Gyula, az ÁPV Rt elnöke szerint van esély arra, hogy még idén megkezdődjék az önkormányzati igények kielégítése, amire a privatizációs szervezetnél korábban 50 milliárd forint értékű állampapírt különítettek el. A kormányhoz közel álló önkormányzati körökből viszont úgy értesültünk, hogy vajmi kevés reményt látnak a települési juss idei kiosztására, sőt az sem kizárt, hogy a következő években részletekben kapják csak meg a helyhatóságok a járandóságukat.