Csaknem kétszáz pontban módosul a hitelintézeti törvény

A lapunk birtokába jutott - a kormány által egyelőre nem tárgyalt - módosító javaslat szerint a bemutatóra szóló, illetve nem névre szóló fenntartásos betétek elhelyezését 2001. január 1-jétől vagy az EU-csatlakozás időpontjától tiltanák meg, a betéteseket azonban már korábban azonosítanák. A betétbiztosítás jelenlegi, 1993-ban egymillió forintban megállapított határát egy vagy két lépésben hatmillióra emelnék. Kétlépcsős emelés esetén 2001. január 1-jétől hárommillió forint lenne az értékhatár, s az egymillió forint feletti részre 10 százalékos önrészt vezetnének be. Egyes szakértők szerint ugyanakkor az emelésre egy lépésben, az EU-csatlakozáskor kellene sort keríteni.
A javaslat szerint a hitelintézetben legalább 5 százalékos tulajdonrésszel rendelkező személyek betétjét ki kellene zárni a biztosítotti körből. A hatályos hpt tartalmaz ugyan szabályokat a bankcsoportok összevont alapú felügyeletére, de csak arra az esetre, ha a hitelintézetnek vannak tulajdonában más bankok, cégek. A hitelintézetek körül kialakult vállalatcsoportok prudenciális felügyelete azonban kizárólag akkor valósítható meg, ha a csoporton belül nincs mód a kockázatok átcsoportosítással való eltüntetésére - amint azt a Realbank példája is bebizonyította. Az idevágó módosító javaslat az EU-szabályozással összhangban bevezeti a pénzügyi holding és a vegyes tevékenységű csoport fogalmát és kiterjeszti rájuk az összevont felügyeletet. A prudenciális szabályoknak - fizetőképesség, tőkemegfelelés, nagykockázat vállalása - csoportszinten is meg kell fe- lelni.
A tervezet szerint a minimálisan előírt jegyzett tőke összege is változik, a takarékszövetkezeteké például 1,5 milliárd forintra nő (az integráció tagjai számára azonban a jelenlegi - 100 millió forintos - küszöb lenne a mérvadó). Hitelszövetkezetet a mostani 100 millió forinttal szemben minimum 300 millió, pénzügyi vállalkozást 20 millió helyett 50 millió forintos jegyzett tőkével lehetne alapítani. A pénzügyi holding számára előírt alsó határ 2 milliárd forint.
A tervek szerint módosulnak a prudenciális szabályok is. Az eszközoldali céltartalékképzés helyét - a számviteli törvény előkészületben lévő módosításával összhangban - az értékvesztés elszámolása venné át. Ennek megfelelően megváltozik az országkockázat - jelenleg céltartalékképzéssel történő - kezelése is, éspedig úgy, hogy egy meghatározott limit alatti kockázatvállalás esetén értékvesztés elszámolására kerülne sor, a limiten felüli kockázatvállalást pedig le kellene vonni a szavatoló tőkéből.
Várhatóan változik a szavatoló tőke összetétele is. Az általános kockázati céltartalék az EU-szabályozással összhangban bekerülne az alapvető tőke elemei közé, de a jelenlegi gyakorlattal ellentétben csak az adótartalommal csökkentett értéken lehetne figyelembe venni. E tartalék képzése a jövőben nem lenne kötelező, csupán lehetőség, továbbra is a korrigált mérlegfőösszeg 1,25 százalékáig. A kiegészítő alárendelt kölcsöntőke kikerülne a járulékos tőkeelemek közül. A más pénzügyi intézményekbe, biztosítóba, befektetési vállalkozásba befektetett eszközök értékét pedig csak akkor kellene levonni a szavatoló tőkéből, ha meghaladja annak 10 százalékát.
A központi hitelinformációs rendszer működését kiterjesztenék a pénzügyi intézmények bankkártya- és csekkelfogadóval való kapcsolatára, a bankkártya- és csekktulajdonosokra, valamint nem hiteladós, de más vállalkozásoknak 30 napon túl egymillió forintnál többel tartozó cégekre is. A javaslat szerint változnának a végelszámolással, felszámolással, átalakulással kapcsolatos szabályok is, utóbbi lehetőségét például a jelenlegi hpt erősen korlátozza. Végelszámolásra is csak akkor van mód, ha a hitelintézet még nem kezdte meg tevékenységét - a módosítással lehetővé válna, hogy a pénzügyi intézmény végelszámolással szűnjön meg, ha minden vele szemben felmerülő követelést ki tud elégíteni. Ez azért is indokolt, mert az EU-csatlakozás után a külföldi tulajdonosok várhatóan több hitelintézetet fiókteleppé alakítanak át, ami a mostani szabályozás szerint csak a meglévő bank felszámolásával volna lehetséges. Ha a felügyelet felszámolást kezdeményez egy hitelintézet ellen, a bíróság jelenleg a fizetésképtelenség megállapítása nélkül köteles elrendelni a felszámolást. A módosító javaslat szerint a felügyelet akkor kezdeményezheti ezt, ha a pénzügyi intézmény nem vitatott tartozását az esedékességet követő öt napon belül nem egyenlítette ki.
A felügyelet tevékenységére vonatkozó szabályok nem változnak jelentősen, a módosító javaslatok a prevencióra helyezik a hangsúlyt. Így lerövidül az az időtartam, amikor a felügyelet köteles beavatkozni, ha egy hitelintézet tőkemegfelelési mutatója 6, illetve 4 százaléknál alacsonyabbra süllyed, továbbá a felügyelet 8 százaléknál nagyobb mutatót is előírhat. A beavatkozás lehetősége nem terjed ki ugyanakkor arra az esetre, amikor a hitelintézet működésében még nem tapasztalható konkrét probléma, de a jövedelemtermelő képességben, tőkehelyzetben már veszélyes tendencia mutatkozik.
B. ZS.