Nem érvényesíthető az ingatlanárban a takarékosabb klímarendszer

Egy klímatechnikai rendszer élettartama viszonylag hosszú, 15-20 év, emiatt a beruházási költség eltörpül a működése során üzemeltetésre és amortizációra fordított összeg - szaknyelven az "életciklusköltség" - mellett. Az utóbbi pedig nagy szórást mutat, mivel a legolcsóbb berendezések "életük" folyamán - azonos teljesítmény mellett - 20-30 százalékkal több energiát igényelnek, mint egy energiatudatos rendszer. Az áramfaló berendezések többletköltsége nemcsak a szolgáltatások, termékek árában jelenik meg, hanem a gazdaság egészére és a környezetre is negatívan hat.
Egy jól átgondolt, energiatudatosan tervezett és telepített rendszer élete során összességében kisebb ráfordítással jár, mint a beruházási költségek minimalizálására törekvő megoldás. Kizárólag a beruházási költségekkel kalkulálva nem számolunk a megtérülést reálisan mutató élettartamköltséggel, amihez még nem vettük figyelembe a makrogazdasági szinten jelentkező környezetvédelmi hatásokat.
Az ingatlanbefektetőknek a gyors megtérülés a fontos
Egy bevásárlóközpont építésekor a költségesebb kapcsolt hő-villamosenergia és abszorpciós folyadékhűtő rendszer (lényegében egy saját áramfejlesztő, amelynek hulladékhője hasznosítható az épület fűtésében), valamint gázkazántelep és villamos hajtású folyadékhűtőtelep kombinációja között kellett dönteni. A takarékos kapcsolt energiarendszer kiépítése két és félszer többe került volna, mint "kívülről" vett árammal működőé, bár utóbbi esetben a villamoshálózat-fejlesztés hozzájárulási költsége is jelentkezett - 100 millió forint. Az építtető az olcsóbb rendszert választotta, a sokkal magasabb rezsit pedig - mivel az ingatlant három éven belül eladta - a vevő, végső soron a bérlők és a vásárlók fizetik meg.
Ebből a példából ítélve igazuk lehet azoknak a szakértőknek, akik úgy vélik, hogy a magyarországi ingatlanárakra az energiahatékonysági szempontoknak nincs hatásuk. A helyzeten talán a felvilágosítás, vagy a kényszerítés javíthat.
Szellőző- és klímaberendezéseink tervezésénél, az energiaforrás kiválasztásánál az esetleg szűkös kivitelezési határidő ellenére minden szempontot, a közvetetteket is figyelembe kell venni. A tervezőnek azt az energiaforrást kell kiválasztania, amely előreláthatólag hosszú távon is jó biztonsággal látja el a létesítményt.
A korszerű épületgépészeti rendszerszemlélet ma már az áramellátás, fűtés és hűtés együttes energiaigényének optimalizálására törekszik. Ilyen lehetőség például a hűtési kondenzátorhő hasznosítása fűtési célra, vagy a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés nyári abszorpciós hűtéssel összekötve. Ezzel csökkenthető az összes energiafelhasználás, és a hagyományos villamosenergia-előállítás 30-50 százalékos hatásfoka helyett 80-90 százalékos hatásfok érhető el.
De már akkor is jelentős energia-, így összköltség-megtakarítással számolhatunk, ha a szabad hűtést - azaz a külső levegő "hidegjét" - használjuk.
Szabad hűtéssel is sok energia takarítható meg
Bár még nem érik el az Európai Unió szintjét, a hazai energiaárak takarékosságra sarkallnak. A lakossági villamos energia tekintetében az árszintkülönbség 30-50, ipari villamos energiánál 60-100, lakossági földgáznál 10 százalék, ipari földgáznál 65-100 százalék. Valószínű, hogy ezek az arányok idővel a nagyfogyasztók javára változnak. Esetükben ugyanis jelentős árengedmény indokolt, mivel náluk alacsonyabbak az elosztás fajlagos költségei.
A szellőző- és klímaberendezések optimális kialakításáról szól a részben PHARE-támogatással, a Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség (MÉgKSz) és a Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége (HKVSz) gondozásában várhatóan ősszel megjelenő Energiahatékonyság a szellőzés- és klímatechnikában című könyv.
A kézikönyv rendszerelvű gondolkodásra késztet, energiahatékonysági és környezetvédelemi szempontokat ismertet az új és felújítandó rendszerek tervezési, megvalósítási és üzemelési fázisaiban. Segítség lehet épülettechnikai, épületgépészeti, ezen belül a szellőzés-, hűtés- és klímatechnikai rendszerekre beruházó, azokat tervező, kivitelező, beüzemelő, üzemeltető, karbantartó szakemberek számára.
Támogatások - nem csak Brüsszelből
Több program is támogatja az energiatudatos építési módokat. Társfinanszírozásban nyújt kölcsönt a PHARE energiahatékonysági hitelként. A lehetőség minimum 10 százalék saját forrást feltételez, emellett a PHARE maximum 25 százaléknyi hitelt nyújt a beruházáshoz. Más programok is léteznek, mint az Energiatakarékossági Hitel Program, az Energiatakarékossági Hitel Alap, vagy a USAID. Itt említhető az úgynevezett ESCO cégek és a velük társuló bankok által felkínált lehetőség, amikor a megrendelő az energiahatékonysági projekt megtakarításaiból törleszti a befektetést. Az energiaszolgáltató cégek a fejlett országokban közvetlenül is támogatják fogyasztóikat például ingyenes energiaaudittal, tarifaelemzéssel, ezeken alapuló módosító javaslatokkal. Jó néhány hazai energiaszolgáltató cég is ilyen irányban kezdte meg bővíteni a tevékenységét.
Mindezen módszerek és lehetőségek jobb kihasználása érdekében a kormány 2010-ig tartó energiatakarékossági és energiahatékonyság-növelési programja közvetlenül is több jelentős pénzügyi forrást biztosít.
ZOLTÁN ATTILA HKVSZ ELNÖK