Mol-Slovnaft: nem fúzió, partnerség

- Amennyire nem fogadta jól a piac az INA-val kapcsolatos egyesülési terveket, annyira kedvezőek a Slovnaft-tranzakció első visszhangjai, még ha a múlt heti általános tőzsdei esésből az olajpapír sem vonhatta ki magát. Minek tulajdonítható a két - egyaránt fantáziadús - elképzelés eltérő fogadtatása?
- Az INA-val kapcsolatos elképzeléseket illetően sok elemzőben prekoncepciók éltek, holott egyértelművé tettük, hogy bármilyen egyesülésbe csak akkor megyünk bele, ha az a részvényesi értéket növeli. Ha módunk nyílt volna végigvinni a tárgyalásokat, úgy érzem, be tudtuk volna bizonyítani, hogy a Horvátország negatív befektetői megítéléséből is fakadó aggályok alaptalanok voltak. Szlovákia országkockázatát viszonylag kedvezően ítélik meg a befektetőink, ráadásul a Slovnaft maga is tőzsdei cég. A Mol és a Slovnaft nagyjából egyforma méretű (447 illetve 360 egységből álló) benzinkúthálózata szinte kiegészítik egymást.
A Slovnaft új, 530 millió dolláros költséggel felépített és nemrégiben átadott üzeme a benzingyártást, a Mol pedig a középpárlatot - beleértve a dízelt, a kerozint és a vegyipari alapanyagot - állította a technológiai korszerűsítés középpontjába.
- Kik lesznek a fő versenytársai a magyar-szlovák olajcégnek a térségben?
- Egyelőre - és minden bizonnyal jó ideig - két külön cégről van szó, amelyek például a beszerzésekben, a termelés racionalizálásában együttműködnek egymással. A fő versenytárs a pozsonyi finomítóhoz közel, Schwechatban üzemelő OMV, de középtávon a cseh és a román cégek is beleszólhatnak a versenybe. Mivel a közös terjeszkedési stratégia kulcsterülete Csehország keleti, illetve Lengyelország déli része - utóbbi a lengyel PKN finomítóitól távolabb esik, mint Pozsonytól - e területeken is versenyre kell számítani.
- A közös beszerzés elsősorban az orosz olajpiacon javítja az esélyeket?
- Nemcsak ott, bár kétségtelen, hogy 10 millió tonna olajat vásárolni más pozíciót jelent, mint kétszer ötmilliót.
- Mit jelent a Slovnaft-vásárlás pénzügyileg a Molnak? A vételár mekkora hányadára elegendőek idén a saját források?
- Az együttműködés, a finomítók tevékenységének optimalizálása az első számítások szerint már jövőre is hozhat mintegy 20 millió dollár megtakarítást a Slovnaft számára és a Mol eredményeit is javítani fogja. A befektetést - amelyből 150 millió dollár tőkeemelés, ez részben a Slovnaft idei beruházásait, részben a szlovák cég 563 millió dolláros hitelállományának részbeni csökkentését hivatott fedezni - a J. P. Morgan 300 millió dolláros hitelkerete bőven fedezi, de ennek csak egy részét kívánjuk lehívni. Hogy mekkorát, az a Mol 2000. évi cash flow-jának függvénye, amit döntő mértékben befolyásol a gázüzlet eredményessége. A pénzügyileg a harmadik negyedévben záruló tranzakció a Mol idei eredményét csak közvetetten, a kamatköltségek bizonyos emelkedése révén befolyásolja, a Slovnaft teljes egészében történő konszolidációja két-két és fél év múlva történhet meg a többségi részesedés megvásárlása esetén. Ennek eredményessége jelentősen növeli majd a Mol egy részvényre eső eredményét.
- A Morgan-keret akárcsak részbeni kihasználása esetén a Mol - 1999 végén 184 milliárd forintra, vagyis 700 millió dollárra rúgó - hitelállománya közelíthet az egymilliárd dollár felé. Nem lenne olcsóbb egy tőkeemelés?
- Már többször leszögeztük, hogy a Mol jelenleg nem tervez tőkeemelést, a mostani árfolyam mellett ez különben sem lenne racionális lépés. Bár minden lehetőséget gondosan vizsgálunk, egyébként sem gondolom, hogy a Mol számára a sajáttőke-alapú finanszírozás lenne a legolcsóbb forma. A Molnak elhatározott célja volt, mivel ezt tartotta a legoptimálisabb megoldásnak, hogy 40 százalékig növeli eladósodottsági mutatóját, a Slovnaft mutatója pedig jelentősen javulni fog a tőkeemelés révén.
- Ha két év múlva a Mol 51 százalékhoz jut a Slovnaftban és konszolidálja a szlovák olajtársaságot, felmerülhet az összeolvadás is?
- Előbb oldjuk meg az előttünk álló két év - részben még ismeretlen - problémáit, utána majd vizsgálhatjuk, melyik az optimális megoldás. Arra azonban figyelünk, hogy két külön tulajdonosi körről és némileg eltérő jogi, adózási környezetben működő cégről van szó.
- Már szó esett az orosz olajkutakhoz való hozzáférésről. A Mol fő szállítója a Jukosz, amellyel Nyugat-Szibériában közös kitermelésbe is kezd. Hol tart a finnugor népek földjén megvalósítandó projekt?
- A Hanti-Manysi Autonóm Területen a Jukosszal kötött termelésmegosztási megállapodás nyomán a mai ismeretek szerint a konzorcium (amelyben a Mol 50 százalékot birtokol majd) 175 millió hordós kőolajkészlethez jut, ami jelentősen meghaladja a teljes hazai kőolajkészletet. A mező termelésbe állítása három év alatt mintegy 200 millió dolláros befektetést igényel, de a számítások szerint bőven megéri a ráfordítást, ezért tervezünk más jellegű finanszírozású együttműködési lehetőségeket is, amelyek a jövőben a további növekedést jelenthetik. Természetesen nem feltétlenül csak a Jukoszra gondolok.
- A Földközi-tenger mellékén és a Közép-Keleten megszerzett pozíciókat, kutatási területeket viszont feladják. Mit szóltak az olajkutatók, hogy a sivatag után a tundrán kell folytatniuk a munkát?
- Mintegy százan dolgoznak a külföldi kutatási divíziónál és túlnyomó többségük jól fogadta a változásokat. Egy ekkora mező termelésbe állítása mindenképpen izgalmas szakmai kihívás. A tucatnyi országra kiterjedő kutatási portfóliónak csak egyetlen eleme, a dél-tunéziai lelőhely jutott el a termelésig, a többi - Pakisztántól Jemenig, Albániától Szíriáig - kutatási fázisban van.
- Mekkora bevételre és milyen veszteségre számíthat ezek értékesítéséből a Mol?
- Az el nem költött kutatási költségből és az egyes vonzóbb területekért kapott készpénzből összesen mintegy 40-50 millió dollár származhat. Ebben szerepet játszik az olajárak alakulása is, a kutatási területek 25 dolláros olajár mellett nyilván többet érnek, mint 10 dollárnál. Mivel nem vagyunk lépéskényszerben, a jó ár fontosabb.
- A magyar érdekeltségek eladása hogy halad?
- A nehezén már túl vagyunk, eldöntöttük, hogy mit akarunk eladni. Ahol szükséges, kiválasztottuk a tanácsadókat és megkezdődött a potenciális vevők felkutatása. A Dunastyr-üzletrészünket már sikerült eladni, de hátra vannak a nagyobb falatok, a Rotary Rt. és a Mol-Telecom. Úgy tűnik, a karcsúsítás nemcsak a szétforgácsolódástól óv meg minket és pénzt hoz, de az eredményünket is kedvezően befolyásolja. A 2002-ig tervezett 6 ezres létszámcsökkentés (18 ezerről 12 ezerre) háromötöde az érdekeltségek eladása révén valósul meg. Mivel - mint Slavomir Hatina, a Slovnaft vezérigazgatója nemrég Pozsonyban újságíróknak is elmondta - Szlovákiában is 7500-ról 6000-re csökkentik ugyanezen idő alatt a létszámot, 2002-ben a két cégnél együtt dolgoznak majd annyian, mint tavaly a Mol-csoportban.
- Tavaly egy érdekeltséggel szaporodott is a paletta, a TVK csaknem 20 százalékával...
- A TVK egyik legfontosabb hazai vásárlónk. Most folyó kapacitásbővítése, igényeinek várható növekedése a Molnál is szükségessé tenne milliárdos volumenű fejlesztéseket. Ezek megvalósításával a vegyipari ciklus kockázatát már mi is viselnénk, ezért nem érzem túlzottnak, hogy részt kérünk a stratégiai döntésekből és helyet kértünk - mint az egyik legnagyobb részvényes - az igazgatóságban. A TVK nem akceptálta kérésünket, mi viszont nem kívánunk megválni a TVK-pakettünktől.
- Egy éve fogadta el a felkérést a Mol vezérigazgatói posztjára. Az elmúlt 12 hónapban mi volt a legnagyobb csalódása és a legkellemesebb meglepetése?
- A legnagyobb csalódás a kormány gázárképletdöntése volt, de e csalódásban alighanem osztoznak a részvényeseink is. A gázárszabályozás körüli bizonytalanságok torzítják a befektetők Mol-részvényről alkotott ítéletét, ez meglátszik a papír árának alakulásán. Miközben a velünk összemérhető olajtársaságok árfolyama az elmúlt egy évben dollárban jelentősen erősödött, a Mol-papír negyedével értékelődött le. Szerencsére volt kellemes meglepetés is, az a lendület, amellyel a vállalat nekikezdett az új stratégia megvalósításának. Mindenki - az érdekképviseleteket is beleértve - megértette, hogy ha a Mol tíz év múlva is sikeresen akar működni, rövid távon fájdalmas áldozatokat is vállalnunk kell.
ALMÁS ANDOR-KORÁNYI G. TAMÁS