Az első negyedévben az adóbevételek jócskán meghaladták a tervezettet

Az első három havi adóbevételek igazolják, hogy a gazdaság dinamikus növekedési pályára állt. A lakossági fogyasztás, az import növekedése visszaüthet ugyan az infláció elleni küzdelemben, és a folyó fizetési mérleget is rontja, de a költségvetés fő forrásának számító fogyasztásiadó-bevételeken nagyot lendít. Az első három havi áfabevétel az éves előirányzat 26,3 százalékát éri el, míg tavaly ez az adat 19,7 százalék volt. A 12 hónapra egyenletesen lebontott időarányos előirányzatnál valamivel jobb teljesítés még nem is tükrözi hűen az áfában idén rejlő lehetőségeket.
A kiskereskedelmi forgalom év eleji visszaesése miatt ugyanis az első három havinál rendszerint nagyobb bevételeket hoznak a további negyedévek. Az adóbőségben szerepet játszik továbbá, hogy a befizetések növekedése meghaladja a visszautalt összeg emelkedését.
A kormány által számított, a szezonalitást figyelembe vevő időarányos előirányzatot így több mint 60 milliárd forinttal haladja meg a tényleges bevétel március végén, ami kedvező évkezdetre utal. A költségvetés idei adóforrásait bővítheti, hogy az éves átlagos inflációt a terv fölött 0,5-1 százalékponttal várja a kormány, és a GDP növekedése is túlszárnyalhatja az erre az évre várt 4-4,5 százalékot. A makromutatók kedvező alakulása akár ellensúlyozhatja is azt a hatást, ami az áfabevételek tavaly szeptemberben indult növekedése miatt jelentkezik a második félévben. A magas bázis miatt ugyanis erőteljes gazdasági növekedés nélkül nehezen lenne tartható a mostani dinamika.
Hosszabb ideje tart az emelkedés az szja-bevételeknél. A jövedelemadóból 6 százalékkal sikerült az időarányos fölé tornászni a bevételt. A januári béradatok ismeretében megállapítható, hogy idén valószínűleg a vártnál jobban növekszik a jövedelmek szja-terhelése. Az idei szja-sávokat nem valorizálták, ezért a keresetnövekedés miatt sokan magasabb adósávba kerültek. Amennyiben a bérek követik az infláció növekedését, úgy tovább nő az szja-elvonás mértéke.
A csupa jó kalkulus mellett azért becsúszott egy mérsékeltebb teljesítmény is. A pénzintézetek jegybanki befizetések nélkül számolt társasági adója ugyanis egyelőre messze elmarad a várakozástól: az egész évre előirányzott 22 milliárdból márciusig 3,45 milliárd forint folyt be, ami az időarányos előirányzatnak mindössze 54 százaléka. Tavaly csaknem 4 milliárd forint érkezett be ebben az időszakban, márpedig abban az évben a 34,5 milliárdos előirányzattal szemben csupán 13,6 milliárdos bevételt könyvelhetett el a büdzsé. A jelek szerint tehát a bankok idén sem járulnak hozzá a várt mértékben a büdzsé bevételeihez. A pénzügyi tárca illetékese szerint idén is folytatódik a különböző befektetések, kihelyezések biztosítékául szolgáló, céltartalék-állományba vont - így a társasági adófizetés alól kikerülő - források növekedése, ami hozzájárul a pénzintézetek adóbefizetéseinek visszaeséséhez.
BAKA ZOLTÁN