A várakozások szerint idén tovább élénkül az EU gazdasági növekedése - és ennek következtében az importja -, így a magyar export növekedési üteme várhatóan meghaladja a tavalyi 16 százalékot. A prognózis a külkereskedelmi mérleg hiányának növekedésére számít, egyrészt a belföldi felhasználás bővülésének importvonzata, másrészt a külkereskedelmi cserearányok további - a világpiaci olajárakkal összefüggésben lévő - romlása miatt. A cserearány romlása a GDP 5 százalék körüli emelkedéséből fél-egy százalékpontot emészthet fel. A kutatók nem számítanak a fizetési mérleg jelentős romlására. Részben a magas olajárak hatására a fogyasztói infláció csak lassan mérséklődik, éves átlagban a prognózis szerint 9 százalék, év végére - év/év alapon számolva - ugyancsak 9 százalék lehet.
Az elemzés szerint az idei büdzsé szigorúbb, mint az elmúlt évi volt. A vártnál magasabb infláció és a fogyasztás adóbevételeket növelő hatása következtében az államháztartási hiány a GDP 3,2 százalékát éri el. A GKI szerint a deficit még az autópálya-hitelek által előidézett többlet-eladósodást figyelembe véve sem haladja meg a tervezettet.
A gyermekek után járó adókedvezményekkel együtt számított reálkeresetek az előrejelzés szerint az idén 3-4 százalékkal emelkednek. A lakossági megtakarítások ugyanakkor az alacsony kamatok és a fogyasztási kedv élénkülése miatt csökkennek. Folytatódik a lakossági hitelállomány dinamikus bővülése, így a háztartások fogyasztása várhatóan eléri - sőt meg is haladhatja - a 4 százalékot. A GKI szerint ebben a folyamatban rejtőzik az idei év egyik legnagyobb veszélyforrása is: a megtakarítások jelentős mérséklődése és a fogyasztás túl gyors bővülése kedvezőtlenül hathat a külső egyensúlyra.
D. GY.
