A piac szerint a várható többletbevétel elfolyik a költségvetésből

Úgy tűnik, a piac arra számít, hogy a kormány elkölti a GDP vártnál gyorsabb növekedése és az állampapír-piaci hozamok tervezettnél alacsonyabb szintje miatt elméletileg keletkező költségvetési többletbevételt. A hét elemző várakozásai alapján készült felmérés szerint a piac átlagosan 13 023,4 milliárd forint idei nominális GDP-t vár (az adatfelvétel a hivatalos 1999-es adat megjelenése előtt történt). Ez 41 milliárddal magasabb, mint az előző, februári adatfelvételkor, és több mint 500 milliárd forinttal magasabb a kormányzati tervekben szereplő 12 520 milliárdnál. Ha az elemzőknek lesz igazuk, akkor azt a központi költségvetésnek is meg kell éreznie, mégpedig jó értelemben. A többlet-GDP egy része ugyan a tervezettnél magasabb inflációból származik, és ennek megvannak a maga költségei - nyugdíjemelés, közalkalmazotti béremelés -, ennél azonban lényegesen nagyobb lehet a bevételeket növelő hatás. Mindez azzal egészül ki, hogy az éves átlagos hozamszint minden bizonnyal lényegesen alacsonyabb lesz a költségvetés tervezésekor használt 11,8 százalékos értéknél. Ennek kiadáscsökkentő hatását a kötelező óvatossággal nyilatkozó Járai Zsigmond pénzügyminiszter 15 milliárd forintra taksálta.
A bevételek növekedése és a kiadások csökkenése együttesen legalább 50 milliárd forinttal javítja az államháztartás pozícióját, ez azonban nem jelenik meg az elemzők államháztartási hiányra vonatkozó prognózisaiban.
Ellenkezőleg: a javuló GDP-vel szemben romló államháztartási egyenleget várnak. A februári 401 milliárd forint után márciusban 426 milliárd forintra becsülték az elemzők az államháztartás hiányát, és ez azt mutatja, hogy a piac megítélése szerint a kormány él növekvő mozgásterével, és így vagy úgy, de felhasználja a többletbevételek egy részét. Ezt igazolja az is, hogy amíg februárban 338 milliárd forintra prognosztizálták az elemzők az államháztartás elsődleges többletét, addig márciusban 292 milliárd forintra csökkent ez az érték. A piac a márciussal végződő 12 hónapra számított inflációt 9,6 százalékra várja. Az éves átlagos inflációs várakozások kismértékben romlottak, a jövő évre várt 6,24 százalék viszont hajszálra megegyezik az előző havi értékkel. Vélhetően a tartósan magas olajárak miatt az egész éves termelői árindexre vonatkozó várakozások is emelkedtek az előző lekérdezés óta.
Márciusi adatfelvételünk azt mutatja, hogy az elemzők valószínűtlennek tartják a forint egyszeri felértékelődését. A forint/euró árfolyamokra vonatkozó prognózisok nemcsak 2000-re, hanem 2001-re is szűk sávban mozognak. A dollár árfolyamánál már jóval nagyobb szóródás tapasztalható, ám ez az adatok szerint sokkal inkább az euró régóta remélt felértékelődése miatt van így. Az MNB sterilizációs politikájának megerősödésére utal az is, hogy a devizatartalékok várt szintje jelentősen - 1,5 milliárd dollárral - emelkedett az előző adatfelvétel óta.
M. D.