Az ÁSZ szerint az államháztartás elmélyülő gondja a társadalombiztosítási alrendszer, különösen az egészségbiztosítás állapota. Kovács Árpád elnök úgy véli, az intézményi szinten elengedhetetlen üzemgazdasági szemlélet hiányában a kiadások féken tartása nem járhat sikerrel. Idén 42,3 milliárdos deficittel tervezték az alapok költségvetését, aminek 60 százaléka februárig teljesült.
A számvevők a gyógyszerkiadások túllépését tartják az egészségbiztosítási kiadások legkritikusabb tételének. Az idei gyógyszerkasszában a tavalyi 17 milliárd után szakértők a különböző kormányzati intézkedések ellenére legalább 15 milliárdos kiadástöbblettel számolnak.
Az ÁSZ szerint az ellátórendszer finanszírozásának gondjait az egészségügyi reform késedelme is elmélyíti. Az Egészségügyi Minisztérium munkatársa szerint a reform irányvonaláról és az ütemezésről a miniszterelnök februári beszéde kellő eligazodást nyújt. A kormányfő Mátrafüreden háziorvosok előtt vázolta az ellátórendszerben 2002-ig tervezett intézkedéseket, amiket a finanszírozási rend megváltozása követne. A miniszterelnök szerint a mostani gyakorlattól eltérően a fekvőbeteg- helyett már az alapellátás szintjén orvosolni kellene a betegek többségének baját.
Az egyes ellátási szintek közül az alapellátásban a háziorvosi praxisjog megteremtésével idén lényegében megtörtént az átalakítás. A járóbeteg-ellátással kapcsolatos koncepció - amely a háziorvosokhoz hasonlóan nagyobb teret biztosítana a privatizációnak - májusig elkészül, s 2001-től lép életbe a törvény. A privatizáció kapcsán egyébként a számvevők megjegyzik, hogy aggályos az egészségügyben megkezdődött spontán, nem megfelelően szabályozott és ellenőrzött, úgynevezett funkcionális magánosítás.
A legtöbb vitát - a felhalmozott adósságok, a jogos kiadások igazolásának hiányosságai miatt - a kórházi ellátás új alapokra helyezése váltja ki. Az elképzelések szerint az intézményeknek csak egy szűkebb köre részesülne a jövőben teljes tb-támogatásban, ami számos érdeket sért, s tovább nehezíti a program végrehajtását. A kórházi ellátásokat érintő átalakítás 2002-től kezdődne. Ezt követné a finanszírozás felülvizsgálata, ám az előbbiek fényében nem világos, hogy a miniszterelnök miért ezt hagyja az utolsó megoldandó feladatnak, ha a fekvőbeteg-ellátás reformját szerinte a kórházi költések átláthatatlansága gátolja.
A kormányfő bejelentése alapján a kabinet hajlandó kifizetni a kórházak mintegy 10 milliárdos adósságát, de az önkormányzati fenntartásúaktól garanciákat várnak arra, hogy később ezeket nem reprodukálják. A kormányfő nem titkolta, hogy az állam szívesen visszaveszi a településektől azokat a kórházakat, amelyeket azok nem tudnak fenntartani. Az önkormányzati törvény módosítására a kétharmados követelmény miatt nincs sok esély, ám Orbán Viktor szerint megoldást jelenthet, ha az önkormányzat a működtetést polgárjogi szerződéssel az államra testálja.
A kormányfő az egészségügy finanszírozásához a privatizációból befolyó bevételekre is számít. Erre szerinte lehetőséget nyújthat a privatizációs törvény módosítása, aminek révén a magánosításból származó bevételeket nemcsak az államadósság törlesztésére, hanem nagy társadalmi reformprogramok finanszírozására is fordíthatják.
BAKA ZOLTÁN
**** KERETBEN ****
Az ÁSZ megállapította, hogy a 2000-es költségvetést illetően összességében javult a büdzsé fő bevételi előirányzatainak megalapozottsága, de a régóta hiányolt feladat-felülvizsgálat csak néhány minisztérium esetében valósult meg. A számvevők sürgetik a központi költségvetés tervezési rendszerének megújítását, az államszámviteli rendszer kidolgozását és bevezetését, illetve az államháztartás reformját.
Az ÁSZ megállapította, hogy a 2000-es költségvetést illetően összességében javult a büdzsé fő bevételi előirányzatainak megalapozottsága, de a régóta hiányolt feladat-felülvizsgálat csak néhány minisztérium esetében valósult meg. A számvevők sürgetik a központi költségvetés tervezési rendszerének megújítását, az államszámviteli rendszer kidolgozását és bevezetését, illetve az államháztartás reformját.