Piacnyitás 2001 elején

Zarándy Tamás, a Gazdasági Minisztérium (GM) osztályvezetője elmondta, hogy az Országgyűlés elé beterjesztett, 2001 elejétől kísérleti piacnyitást elrendelő új villamosenergia-törvény tárgyalásával párhuzamosan folyik - az idő rövidsége miatt - a végrehajtási rendeletek kidolgozása.
A törvénytervezet egymás mellett működtetné a versenypiacot és a nagyjából a jelenleg hatályos elvek mentén működő közszolgálati piacot. A versenypiacon az évi 100 gigawattóra mennyiségnél többet fogyasztók vehetnek részt, ez 10-15 vállalatot jelent.
A piacnyitás mértékének szabályozását a törvénytervezet szerint a kormány magának tartaná fenn, így mindig egy évvel előre határoznák meg, hogy mennyire bővülhet a piac. A korábbi verzióktól eltérően a készülő jogszabály várhatóan az egyes tevékenységek - például a versenypiaci és a közüzemi kereskedelem, vagy az átvitel - jogi elkülönítését írja elő, nem szorítkozik tehát azok számviteli szétválasztására. Ez azt jelenti, hogy - korábbi információinknak megfelelően - a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt.-nek és az áramszolgáltatóknak is külön-külön leányvállalatokat kell létrehozniuk e célra (NAPI Gazdaság, 2000. január 21., 1-3. oldal).
Horváth J. Ferenc, a Magyar Energia Hivatal (MEH) főigazgató-helyettese elmondta, hogy az új működési modellhez ismét átvilágítják a szektor társaságait, így a közszolgálati piacon a felülvizsgált költségstruktúra alapján képezik majd az árakat. Az új elképzelés szerint a versenypiacon részt vevő fogyasztónak a közszolgálati modelltől eltérően többféle díjat kell majd fizetnie, például a rendszerszintű szolgáltatásokért, az átvitelért vagy az elosztásért.
Bacskó Mihály, az MVM osztályvezetője szerint az új törvény következtében a társaság holdingstruktúrában működik majd, négy fő tevékenységére alapozva. A "hagyományos" közszolgálati nagykereskedelmi funkció marad az MVM-nél, a versenypiaci kereskedelemre önálló leányvállalatot hoznak létre, az átviteli funkciókra felállítandó hálózati társaságot pedig az Országos Villamos Távvezeték Rt. egyes részeiből és az MVM tulajdonában lévő nagyfeszültségű hálózatból hozzák létre. A negyedik ágazat a termelés, ide tartozik a Paksi Atomerőmű, a Vértesi Erőmű - ennek már csupán 42 százaléka van az MVM tulajdonában, de az irányítási jog a társaságé -, valamint a tartalék- és a csúcserőművek.
D. GY.