Kezdődik másodfokon a Tocsik-per

A Fővárosi Bíróság 1998. február 8-án - két és fél évvel a büntetőeljárás megindulása után - a csalással és magánokirat-hamisítással vádolt Tocsik Mártát és Liszkai Pétert, az ÁPV Rt. volt jogi ügyvezető igazgatóját, valamint a vagyonkezelő hanyag kezeléssel vádolt elnökét, Szokai Imrét, vezérigazgatóját, Lascsik Attilát és igazgatósági tagjait, Bessenyei Zoltánt és Spanyol Józsefet felmentette. Befolyással üzérkedés miatt azonban Boldvai László MSZP-s országgyűlési képviselőre és Budai György vállalkozóra tíz, illetve hat hónap letöltendő, Vitos Zoltán vállalkozóra fél év, három év próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetést szabott ki azzal a 112-112 millió forinttal összefüggésben, amely összegeket a jogásznő az Arány Rt.-nek és az Utilitas Rt.-nek utalt át.
A Fővárosi Bíróság szerint az 1989-es átalakulási törvény alapján a települési önkormányzatokat az átalakult vállalatok vagyonmérlegében feltüntetett belterületi földek értékének megfelelő üzletrész, illetőleg részvény illette meg, ám sem az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ), sem pedig az 1995 júliusában létrehozott Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. nem teljesítette a jogszabályi előírást. A dunaújvárosi önkormányzat kontra ÁPV Rt. perben meghozott precedensértékű ítélet után azonban a privatizációs szervezet nem húzhatta tovább a kifizetéseket, ezért az igazgatótanács 1996. január 17-én, sikerdíj fejében megbízta Tocsik Mártát, hogy minél előnyösebb megegyezést alkudjon ki az önkormányzatokkal. A jogásznő teljesítette a feladatot, 804 millió forintot kapott, ám az ügyletekkel összefüggésben a kormány 1996. október 4-én az ÁPV Rt. teljes igazgatóságát, Horn Gyula miniszterelnök pedig a privatizációért felelős tárca nélküli minisztert, Suchman Tamást hívta vissza.
Az elsőfokú ítélet szerint Tocsik érdemi és tényleges munkát végzett az önkormányzatokkal folytatott tárgyalások során, az ÁPV-s vezetők pedig a tanácsadó bevonásával 10 milliárd forintos hasznot hajtottak a költségvetésnek, így vagyonkezelői kötelezettségeik megszegése nem állapítható meg. Boldvai és Budai esetében azonban bizonyíthatónak látta a bíróság, hogy az MSZP-re és az SZDSZ-re való hivatkozással Tocsikot a sikerdíj egyharmadának átutalására kényszerítették. Az Arány Rt. tulajdonosával, Vitossal ellentétben az Utilitas Rt. vezetői, Bertók Zoltán és Bernhardt Barnabás azért nem álltak bíróság elé, mert az ügyészség szerint valójában nem ők rendelkeztek a cég felett. A Legfőbb Ügyészség vádat képviselő ügyésze, Belovics Endre cáfolta lapunknak azokat a sajtóértesüléseket, hogy változtattak volna az eredeti vádiraton.
DRÁVUCZ PÉTER