A schengeni egyezmény beépült a közösségi joganyagba, sőt az ezt övező bel- és igazságügyi együttműködés egyike azon kevés fejezeteknek, amelyek átvétele alól az EU-hoz újonnan csatlakozó országok semmilyen átmeneti felmentést nem kérhetnek. Az új tag mindaddig, amíg nem tudja garantálni az unió külső határával egybeeső határszakaszainak biztonságát, nem bonthatja le az unió felé a határait, és így nem lehet része az egységes belső piac nyújtotta előnyökben, például a szabad munkaerő-áramlásban.
Brüsszeli források szerint szinte bizonyos, hogy a bővítés ideje nem esik majd egybe a határok megnyitásával, Magyarországnak mégis minden tőle telhetőt meg kell tennie, hogy kiépítse a külső határszakaszokon a szigorított ellenőrzést. Ha Szlovákia, Ukrajna, Románia és Jugoszlávia nem kerül be Magyarországgal együtt az első bővítési hullámba - a magyar kormány ma ezzel a forgatókönyvvel számol -, akkor az ezekbe az országokba vezető határátkelőhelyeken magyar részről öszszesen mintegy 30 milliárd forint beruházást kell végrehajtani. Ehhez járul még a növény- és állat-egészségügyi ellenőrzésre is alkalmas 30-40 határátkelő pont infrastruktúra- és létszámfejlesztési költsége, valamint a zöldhatár-ellenőrzés fejlesztési ráfordításai.
Az EU helsinki csúcsértekezlete óta - melyen az unió további hat tagot hívott meg a tárgyalóasztalhoz - már az is bizonytalan, hogy Magyarországnak mely határszakaszokat kell közép- vagy hosszú távon fennmaradó külső határnak tekintenie és továbbfejlesztenie. Késlelteti a felkészülést az is, hogy Brüsszelből az unió belső problémái miatt még mindig nem utalták át a Phare-Cop '98 programban megígért 12 milliárd euró határfejlesztési támogatást, jóllehet a magyar kormány már elkülönítette a költségvetési hozzájárulást, amely a projekt költségének felét fedezné.
TÓTH KRISZTINA
**** KERETBEN ****
Az EU-ban folynak a tárgyalások annak érdekében, hogy a tagországok vámigazgatási szervei a harmadik országból begyűjtött vámbevételeknek a jelenlegi 10 százalék helyett a 25 százalékát tarthassák vissza szervezetfejlesztési célokra - mondta lapunknak Kaizinger Tibor, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) határügyi főosztályának vezetője. A közösségi büdzsé bevételi oldalának jelenleg 16-17 százalékát alkotják a vámbevételek. A magyar költségvetés számára a jelenleg 130 milliárd forint körüli vámbevétel legalább 80-90 százaléka elvész a belépés után. A külkereskedelem 65-70 százaléka már ma is az EU-hoz kötődik, és ez az arány a korábbi dinamikából kiindulva évente mintegy 15 százalékkal nő. Ha Magyarországgal egy időben több CEFTA-tagország is belép az unióba, akkor további vámbevétel-kiesésre kell számítani.
Az EU-ban folynak a tárgyalások annak érdekében, hogy a tagországok vámigazgatási szervei a harmadik országból begyűjtött vámbevételeknek a jelenlegi 10 százalék helyett a 25 százalékát tarthassák vissza szervezetfejlesztési célokra - mondta lapunknak Kaizinger Tibor, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) határügyi főosztályának vezetője. A közösségi büdzsé bevételi oldalának jelenleg 16-17 százalékát alkotják a vámbevételek. A magyar költségvetés számára a jelenleg 130 milliárd forint körüli vámbevétel legalább 80-90 százaléka elvész a belépés után. A külkereskedelem 65-70 százaléka már ma is az EU-hoz kötődik, és ez az arány a korábbi dinamikából kiindulva évente mintegy 15 százalékkal nő. Ha Magyarországgal egy időben több CEFTA-tagország is belép az unióba, akkor további vámbevétel-kiesésre kell számítani.