A jegybank a lakáshitelezés felfutását várja

Magyarországon egy átlagos háztartás a rendelkezésre álló jövedelmének mintegy 15 százalékát fordítja a lakhatással kapcsolatos kiadásokra, ami messze elmarad a fejlett piacgazdaságokra jellemző 25-30 százaléktól - állapítja meg Valkovszky Sándor, az MNB modellezési osztályának szakértője a honi lakáspiacról írt tanulmányában. Még nagyobb az eltérés, ha levonjuk a rezsiköltségeket. Ez a "furcsaság" a többi közép-európai országban is megfigyelhető. A jelenség valószínű oka, hogy a szándékolt lakásigény kielégítése technikai akadályokba ütközik.
Az utóbbi évek pozitív folyamatai révén azonban a közeljövőben jelentősen nő a jelzáloghitelek szerepe - véli a kutató. A lakáshitelek kondíciói javulnak. A hitel ingatlanhoz viszonyított aránya korábban 30-50 százalék volt, most pedig kezdi megközelíteni a fejlett országokban szokásos 70 százalék körüli mértéket. Ezen kívül a magas infláció miatti bizonytalanság fokozatosan csökken, és mérséklődik a kapcsolódó jogi intézményrendszer fejletlensége is.
A kormányzat lakáspolitikai reformlépései közül az ifjú házaspárok mint újabb kedvezményezetti kör bevezetése bizonytalanságot visz a rendszerbe, mert nincsenek részletes adatok e réteg lakás- és jövedelmi viszonyairól, ezért nehezen jelezhető előre a lakástámogatások igénybevétele - véli a jegybanki tanulmány. A támogatotti kör ilyen szélesítése pedig arra utal, hogy a döntésnél a szociális megfontolásokkal szemben a gazdaság élénkítése játszott fontosabb szerepet. A gazdaságpolitikai tévedés veszélyét azonban csökkenti, hogy a lakásprogramra fordítható források viszonylag korlátozottak.
A mostani, elsősorban az új ingatlanok létrehozására építő szabályozás károsan torzítja az eszközárakat, és jelentős jóléti veszteséget is okoz - foglalja össze a jelenlegi helyzetet a tanulmány. A támogatási rendszer kiterjesztése viszont csak tovább emeli a lakásárakat, ami "rásegít" a folytatódó áremelkedésre. A folyamat 3-5 évig tartó elhúzódása pedig - kiegészülve az EU-csatlakozáshoz kapcsolódó ingatlanár-igazodási várakozásokkal - az ingatlanárak későbbi eséséhez vezethet. Ráadásul a hitelexpanzió csökkenti a lakosság megtakarítási kedvét, és jelentősen növelheti a gazdaság importigényét.
D. L.