Megint sikerült meglepnie a piacot a Magyar Nemzeti Banknak, amikor tegnap délután 5 órakor bejelentette, hogy 50 bázisponttal mérsékli kamatait. A kéthetes betéti kamat azóta 11,25, az overnight betéti 9,25, az overnight aktív kamat pedig 13,25 százalék.
Az elemzők nem számítottak ilyen lépésre, legkorábban április elejére vártak kamatcsökkentést, akkor sem feltétlenül ilyen mértékűt. Úgy vélték, hogy már a mostani lépés előtti kamatszintről szóló döntést is nyögvenyelősen hozta meg az MNB, hiszen korábbi gyakorlata arra utalt, hogy magas reálkamatokkal akarja lejjebb szorítani az inflációt. A döntés mögött valószínűleg az áll, hogy a jegybank tovább akarja mérsékelni a kéthetes betét és a három hónapos állampapírok hozama közötti különbséget.
**** KERETBEN ****
Hol kezdődik a ló másik oldala?
A kéthetes és a három hónapos kamatok közötti különbséget elvileg két oldalról mérsékelheti a jegybank: a három hónapos hozamok emelésével és/vagy a kéthetes betéti kamat csökkentésével. A piac egyebek mellett éppen azért nem várt további kamatcsökkentést, mert az MNB a minap inkább hajlandó volt a három hónapos instrumentumok hozamát feltornászni saját kötvény kibocsátásával, mintsem kamatot csökkenteni. A sok elemző által bumfordinak minősített új instrumentum bevezetéséből a piac azt a következtetést vonta le, hogy a kamatok már elérték azt a minimális szintet, amely mellett a jegybank még tarthatónak véli a kormány inflációs célkitűzését.
Nos, erre most alaposan rácáfolt az MNB, amely valószínűleg nem is bánja, hogy az utóbbi időben egyre többen kérdőjelezik meg a kiszámíthatóságát. Éppen ellenkezőleg: lépéseinek sorozata sokkal inkább a spekulánsok elijesztésének szándékára utal, mintsem egy új kamatpolitika alapjainak lerakására. A dolog működik, a Chase Manhattan éppen tegnapelőtt ajánlotta a befektetőknek a magyar állampapírok súlyának csökkentését a portfóliókban.