Túlzottnak tartják a nemzetközi tanácsadó cégek azokat az aggodalmakat, amelyek az uniós csatlakozás kapcsán a magyar adószabályok alapvető átalakítását vetítik előre. Az Arthur Andersen, a KPMG Hungária és a PricewaterhouseCoopers szakértői egyetértenek abban, hogy a magyar szabályozás lényegét tekintve megfelel az EU irányelveinek, s csak részletkérdésekben kell tárgyalásokat folytatni az unióval. A magyar álláspont annál is inkább védhető, mivel az unión belül is irányelvekre, nem pedig konkrét, minden tagállamra egyformán kötelező hatályú rendeletekre épül az adórendszer, amelyhez könnyebben tudnak alkalmazkodni a tagságra pályázó országok. Az unión belül elindult ugyan egy folyamat az adószabályok egységesítésére, ám ez az eltérő érdekek miatt igen lassan halad. A csatlakozásra váró országoknak tehát egyes elemeiben - például a közvetlen adók körében - még kiforratlan, csak főbb vonalaiban felfestett adórendszerhez kellene alkalmazkodniuk, s ebben a megközelítésben az unió elvárásai elsősorban politikailag értelmezhetők.
Az unióbeli országok a verseny szempontjából természetesen kevésbé érdekeltek új tagok felvételében, s a csatlakozás elodázásának egyik módja az adóharmonizációs elvárások következetes képviselete a jelentkezők felé. A kérdés tehát az, hogy Magyarország mennyire tudja politikai síkon érvényesíteni saját érdekeit. Az uniós gyakorlathoz képest ugyanis nincs lényeges eltérés a adó-jogszabályozásban (amit egységes uniós szabályozás híján igazából nincs is mihez igazítani). Ráadásul egy sor kihívás elé néz az EU is, mint például az interneten folyó kereskedelem, az e-business adójogszabályi környezetének kialakítása. A tanácsadók szerint e téren a magyar kormánynak is mihamarább meg kellene kezdenie az előkészítő munkát. Már a törvény-előkészítés szakaszába jutott az elektronikus aláírás bevezetése, ami megteremti a feltételeit a későbbiekben az on-line adóbevallások alkalmazásának.
Tudomásul kell azonban venni, hogy a feltételeket nem a tagságra ácsingózó országok diktálják. Ennek megfelelően több adónem esetében is szükség lesz kisebb korrekciókra, amit a kormány vagy teljesít a csatlakozás időpontjáig, vagy a taggá válás utáni időszakra átmeneti mentességet kér a belpolitikailag kényesebb változtatások esetében. A kormány ezért például az áfa 12 százalékos, kedvezményes kulcsa alatt kívánja a csatlakozást követő öt éven keresztül tartani a háztartási energiát, az áruszállítást és raktározást, valamint a házon kívüli étkeztetést. E termékek és szolgáltatások 25 százalékos normál áfakulcs alá sorolását a csatlakozás időpontjáig csak erőteljes inflációs hatások és kedvezőtlen réteghatások mellett lehetne elérni - áll az Országgyűlés költségvetési bizottságának integrációs albizottsága által nemrégiben tárgyalt pénzügyminisztériumi anyagban. A tárca számításai szerint a háztartási energia átsorolása 65 milliárd forintos lakossági többletterhet jelentene, ami 1,1 százalékos fogyasztói árszintnövekedést vonna maga után. Ugyanígy az étkezés áfájának növelése 22 milliárdos többletkiadás mellett 0,4 százalékkal emelné az inflációt.
Az áfakulcsok közül a jelenleg 0 százalékos kulcs (ahová a gyógyszerek, tankönyvek, fogyatékosok által használt segédeszközök tartoznak) emelése az elsődleges elvárás az unió részéről, ahol a legalsó kedvezményes kulcs általában 5 százalék. Ezt a lépést a kormány várhatóan csak a csatlakozás időpontjában fogja megtenni. A felső, 25 százalékos áfakulcs kevésbé szemet szúró az EU-n belül, egyes skandináv országokban ugyanis hasonló mértékű adót állapítanak meg. A normál áfa esetében mindössze annak az irányelvnek kell teljesülnie, hogy a kulcs nem lehet alacsonyabb 15 százaléknál.
A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy az áfára vonatkozó jogszabályok jóval kifinomultabbak az unióban, ahol például az áfához kapcsolódó elszámolások a magyarnál kiterjedtebb adminisztrációval járnak. Csobánczy Péter, a KPGM igazgatója szerint cizelláltabbá válik a rendszer már csak attól is, hogy az unión belüli kereskedelemben három irányúvá válik a könyvelés: külön kell vezetni a tagországon, illetve az unión belüli forgalmat, és megjelenik az unión kívüli országgal folytatott kereskedelmi kapcsolat is a rendszerben. Csobánczy Péter az áfa kapcsán az adó-visszatérítések terén számít módosításokra, mivel a csúsztatott visszatérítési rend a vállalkozásoknak likviditási terhet jelent, ami az unión belül versenyhátrányt okoz.
Az áfaszabályok finomhangolásának része továbbá a hiányzó viszonossági egyezmények deklarálása a tagországokkal. A pénzügyi tárca tájékoztatója szerint a kormány mérlegeli továbbá, hogy indokolt-e az alanyi áfamentesség választására jogosító 2 milliós bevételi értékhatár fenntartása a reálérték megőrzésére hivatkozva vagy az ennél alacsonyabb uniós mértékekhez szállítják le az értékhatárt.
Az áfa szabályozásakor arra is tekintettel kell lenni, hogy ez az adónem szolgáltatja a közösségi költségvetés legjelentősebb forrását. A tagországok áfabevételeik 1 százalékát engedik át a közös büdzsének, ezért árgus szemekkel figyelik, hogy különböző technikákkal egyik tagállam se próbálja meg szűkíteni az adóalapját. Ebben a megközelítésben a magyar áfa-visszatérítési gyakorlat is felvethet kérdéseket, ugyanis nem feltétlenül egyezik meg az áfa elveivel, ha a végső fogyasztó juthat adó-visszatérítéshez - például a lakásépítés esetén -, vagy egyéb, a szolgáltatásokat érintő és az áfaalapot csökkentő elvonást alkalmaznak: ide sorolható a kulturális járulék.
A szakértők az egyéb adónemek esetében sem látnak komolyabb módosítási kényszert. Az szja esetében az illetőség azonos elbírálása miatt lesz szükség kisebb korrekciókra. A jövedéki adó esetében a cigaretta és a finomra vágott fogyasztási dohány adótartamát kell emelni. A bor 2000 augusztusától jövedéki termék lesz, ezt követően az alkoholtermékek közül már csak a borpárlatoknak és a gyümölcspálinkáknak az - egyéb égetett szeszes italokhoz képest alacsonyabb - adóját kell emelni. Az unióban ugyanis egységes kulcs szerint történik e termékek adóztatása. Az említett szeszes italoknak egyébként Magyarország mellett mind Lengyel-, mind Csehországban alacsony a jövedéki adója, ami Csobánczy Péter szerint lényegében a strukturális reformok hiányától vergődő mezőgazdaság termék-előállításának növelését célozza.
Ami a társasági adót illeti, az igazgató szerint még okozhat problémákat az uniós viszonylatban alacsony, 18 százalékos magyar adókulcs. Az EU ugyanis fellép a káros adóverseny ellen, s könnyen a céltáblájára tűzheti a magyar társaságiadó-szabályozás ezen pontját is. A csatlakozás szempontjából aggályos adókedvezmények feltételeinek EU-konformmá tétele már megkezdődött, a PM várhatóan még ebben a félévben elkészül a törvénymódosítás tervezetével. Ennek lényege röviden, hogy az újonnan adott kedvezményeket a jövőben a beruházás nagyságához igazítják (bővebben lásd keretes írásunkat). Az unióban az adókedvezmények a versenysemlegességet korlátozó állami támogatásnak minősülnek, ami az önkormányzati helyi adók esetében biztosított kedvezmények sorsára is befolyással lesz. A helyi adók kiszabásakor egyébként annyiban tér el az uniós gyakorlat a magyartól, hogy a tagországok inkább a vagyoni típusú adókat - például ingatlanadó - preferálják.
A vállalatokat leginkább érzékenyen érintő ügyben Magyarország szintén átmeneti mentességi igényt nyújtott be. A társasági- és osztalékadóról szóló törvény alapján 20 százalékos kulccsal adózik a leányvállalat által az anyacégnek fizetett osztalék, amit az unióban nem sújtanak adóval. A PM azért ragaszkodik az osztalékadóhoz, mert eltörlése évi mintegy 20 milliárd forinttal apasztaná a költségvetés bevételeit. Az adó eltörlése ráadásul az átutalt osztalék összegének növekedéséhez vezetne, ami a folyó fizetési mérleget rontaná.
Andrew Lapa, az Arthur Andersen szakértője szerint Magyarországnak határozottan kell képviselnie érdekeit a csatlakozási tárgyalásokon. A szakértő szerint az unióban a közvetett adók - áfa, jövedéki adók - jobban szabályozottak, mind a közvetlen adók - szja, társasági adó -, de a magyar adószabályok apróbb eltérésektől eltekintve jól illeszkednek a közösségi irányelvekhez. Andrew Lapa úgy véli, van olyan területe a magyar adójogszabálynak, amin érdemes már most változtatni, de ezt nem az EU kedvéért kell megtenni, hanem a módosításnak a magyar adórendszerre gyakorolt hasznát kell mérlegelni. A módosítások kapcsán a tanácsadó megfontolandónak tartja, hogy a jövőben a nyereségadó megállapításakor a befektetés időpontja és a nyereség realizálása közti időszak árindexromlása elszámolható legyen.
Az adótanácsadók szerint a jogharmonizáció mellett igen fontos kérdés, hogy a magyar adó- és vámhatóságok mennyire tudnak megfelelni az uniós követelményeknek. A KPMG szakértője egyelőre szkeptikus a tekintetben, hogy a taggá válás után legalább angolul beszélő, az uniós joganyagot alaposan ismerő, jól felkészült szakemberekkel vágnak neki a munkának a hivatalos szervek. A csatlakozást követően Magyarországon is működnie kell a központi kapcsolattartó irodának (Central Liaison Office), ahol egyebek mellett a közösségi áfaszabályokról kapnak tájékoztatást az adózók. Hasonló kérdéseket vet fel továbbá, hogy a közismerten lanyha magyar adófegyelem mennyire teszi próbára az unió tűrőképességét.
BAKA ZOLTÁN
**** KERETBEN ****
A kormány fenn kívánja tartani a bérfőzés hazai rendszerét, mivel az történetileg kialakult sajátos elemeket tartalmaz. A bérfőző magánszemélyek a saját termésű vagy összegyűjtött gyümölcsből legális, a vámhatóság által ellenőrzött szeszfőzdékben gyümölcspálinkát főzethetnek, és 50 hektoliterfokig adókedvezményt vehetnek igénybe. A közösségi szabályok szerint a kis szeszfőzdék alkalmazhatnak kedvezményes kulcsot, a kisüzemi kategória határa 10 hektoliterfok évenként. A különbség tehát a bérmunkában végzett szolgáltatás, aminek a megszűnése a PM szerint az illegális szféra felé mozdítaná el a szeszfőzést.
A kormány fenn kívánja tartani a bérfőzés hazai rendszerét, mivel az történetileg kialakult sajátos elemeket tartalmaz. A bérfőző magánszemélyek a saját termésű vagy összegyűjtött gyümölcsből legális, a vámhatóság által ellenőrzött szeszfőzdékben gyümölcspálinkát főzethetnek, és 50 hektoliterfokig adókedvezményt vehetnek igénybe. A közösségi szabályok szerint a kis szeszfőzdék alkalmazhatnak kedvezményes kulcsot, a kisüzemi kategória határa 10 hektoliterfok évenként. A különbség tehát a bérmunkában végzett szolgáltatás, aminek a megszűnése a PM szerint az illegális szféra felé mozdítaná el a szeszfőzést.
Még az idén módosítják a társasági adóról szóló törvényt, amelynek rendelkezései 2001 január 1-jétől lépnek életbe. Ezek a változtatások elsősorban a 2011-ig adható adókedvezményeket érintik, amelyeaxket 2002-től már EU-normák szerint állapítanak meg. Az uniós szabályok az adókedvezményeket is állami támogatásnak minősítik, ezért szigorú feltételekhez kötik annak megadását. A törvénymódosítás hatályba lépése után a kedvezményeket a beruházás nagyságához viszonyítva állapítják meg, s fokozottabb előnyben részesülnek a kis- és középvállalkozások, az elmaradott térségben fejlesztést megvalósító vállalkozások. A környezetvédelmi és a kutatásfejlesztési (K+F) tevékenységet végző vállalkozások általában is számíthatnak adókedvezményekre.
A közösségi és a magyar joganyag átvilágítása 1999 áprilisában lezárult. Ezt követően a kormány átadta az európai bizottság részére a magyar tárgyalási pozíciót tartalmazó dokumentumot. Az EU álláspontját tartalmazó iratot 1999 novemberében adta ki a bizottság, s ebben a hónapban nyitották meg az érdemi tárgyalásokat is, amelyeket vélhetően 2000 második felében folytatnak le a felek.