A huszonkét magyarországi biztosító társaság összesített biztonsági tőkéje mindössze 18 milliárd forint, ami - annak ellenére, hogy ez magasabb, mint az EU-országokban előírt - a felügyelet vezetőjének tapasztalatai szerint nagyon alacsony. Tavaly nemegyszer kellett a részvénytársaságok tulajdonosait a cégek tőkerendezésére, pénzügyi terv készítésére kötelezni. A ma működő 35 biztosítási egyesület tőkehiánya olyan mértékű, hogy mindenképpen tömeges fúziók várhatók, az egyesületek ugyanis csak így tudnak megfelelni az EU-csatlakozással kapcsolatos nagyobb tőke- és versenykövetelményeknek. A társaságok tartalékai meredeken nőnek, a biztosítástechnikai tartalékok összege tavaly év végén meghaladta a 422 milliárd forintot. Asztalos túlzottan is konzervatívnak találja befektetési politikájukat: a befektetések csaknem 85 százaléka ugyanis állampapírban fekszik.
Folytatódott az életbiztosítási díjbevételek arányának növekedése az összdíjon belül, s tavaly év végén már elérte a 40 százalékot. A felügyelet elnökének véleménye szerint az élet- és a nem életbiztosítások díjbevétele közötti megoszlás a fejlett országokban 50-50 százalékos, Magyarországon a nyugdíj- és egészségpénztárakba befizetett összegekkel együtt akár 55 százalék is lehet az életbiztosítások javára.
Kedvező tendenciaként említette az Ábif vezetője a biztosítási piac további polarizálódását: a két nagy cég, a Hungária és az ÁB-Aegon együttes piaci része év végére 46 százalékra csökkent. Ugyancsak kedvező tendencia, hogy a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítások díjai az összes díjbevétel 20 százaléka alá estek, s a kötelezőből származó díjak az infláció alatti ütemben, 6 százalékkal nőttek tavaly.
A kabinet szerdán jóváhagyta s rövidesen a kormány elé kerül a biztosítási törvény módosítása. Az EU-jogharmonizáció jegyében végrehajtott változtatások 12 lényeges témakört ölelnek fel, többek között a devizaalapú tartalékolást, a többes ügynökök működésének szabályozását, az élet- és nem életbiztosítási szavatolótőke különválasztásának kötelezettségét érintik.
A felügyelet idei terveiben szerepel a ma legfeljebb 5,5 százalékos, úgynevezett technikai kamatláb lecsökkentése 4 százalék alá. Erre a kamatcsökkenés miatt van szükség, mivel a 15-20 éves életbiztosítási kötvényekben a túl magas kamatláb a kamatcsökkenés következtében később bajba sodorhatja a biztosítókat.
G. Á.
**** KERETBEN ****
A biztosítókat április elsejétől az összevont, "szuperfelügyelet" ellenőrzi, az Ábif elnöke egyelőre nem kívánt nyilatkozni arról, hogy az új felügyelet vezetésében szerepet kap-e. Ez azonban megfigyelők szerint több mint valószínű, főleg, hogy Szalkai István, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet jelenlegi elnöke egészségi okok miatt nem vállalta el az új összevont felügyelet elnöki teendőinek ellátását.
A biztosítókat április elsejétől az összevont, "szuperfelügyelet" ellenőrzi, az Ábif elnöke egyelőre nem kívánt nyilatkozni arról, hogy az új felügyelet vezetésében szerepet kap-e. Ez azonban megfigyelők szerint több mint valószínű, főleg, hogy Szalkai István, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet jelenlegi elnöke egészségi okok miatt nem vállalta el az új összevont felügyelet elnöki teendőinek ellátását.
Járai Zsigmond pénzügyminiszter azt javasolja a miniszterelnöknek, hogy április 1-jétől a felügyelet jelenlegi elnökhelyettese, Náray László vezesse a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét. Náray László - aki eddig is aktívan részt vett az előkészítő munkában - addig irányítja az összevont felügyeletet, amíg a parlament nem dönt az elnök személyéről.