A kormány jövőre már biztosan nem fog hozzá az adórendszer átalakításához és nem kell látnoki képességekkel rendelkezni ahhoz sem, hogy kimondjuk: az országgyűlési választások évéhez közeledve valószínűleg 2002-ben sem bolygatja meg az adórendszert. A közeljövőben ugyanis sem az adómérséklés, sem az adóemelés nem érdeke a kormánynak. A választásokra tekintettel politikailag kockázatos lenne új adók bevezetése. Másrészt a költségvetés kötelezettségeihez (tovább kell emelni a honvédelem és az agrárium forrásait), valamint a közeljövő tervezett nagyszabású beruházásaihoz is biztosítania kell a kormánynak a forrásokat, ezért nem is csökkentheti az adóbevételeket. Kevesebbet beszélnek róla, de az EU-csatlakozás közeledtével is csökken az esélye a rendszer gyökeres átalakításának. A magyar és a közösségi joganyag tavalyi átvilágítása is megerősítette, hogy a magyar adórendszer nagyrészt kompatíbilis a közösségi adószisztémával, amely egyébként irányelvekre, és nem egységes hatályú rendelkezésekre épül. Elvileg az unión belül is van lehetőségük a tagországoknak az adórendszerük átalakítására, de egy belépésre készülő ország részéről nem feltétlenül volna bölcs döntés a többek között az adópolitikára is kiterjedő csatlakozási tárgyalások közepette új alapokra helyezni az adórendszerét.
A PM elkészült ugyan a jövő évi költségvetés koncepciójával, ám a várható adóváltozásokról egyelőre nem egységesek a tárca vezetőinek nyilatkozatai. A PM sajtóosztályán érdeklődésünkre elmondták, hogy e kérdésben Járai Zsigmond pénzügyminiszter közelmúltban elhangzott előadása az irányadó. A pénzügyminiszter ebben a beszédében a költségvetés szűk mozgásterére hivatkozva legfeljebb a tb-járulékoknak vagy az áfa felső kulcsának a módosítását tartotta elképzelhetőnek 2001-ben. Az előbbi 2-3 százalékpontos csökkentése mintegy 70-105 milliárdos bevételkiesést jelentene a társadalombiztosításnak (persze ha az egészségügyi hozzájárulás mértékét jövőre tovább emelik, a kiesés ennél kisebb lesz). A 25 százalékos áfakulcs tervezett 1 százalékpontos csökkenése ugyan mindössze 30 milliárd forint körüli bevételtől fosztaná meg az államháztartást, ám szakértők szerint ha valóban csak e két tétel közül választhat a PM, akkor valószínűleg inkább a tb-járulékok mérséklődnek jövőre. A bérekhez kapcsolódó munkáltatói terhek mérséklése kedvezne a munkaadóknak és megfelelne a kormánypártok óhajának is. Az áfakulcs mérséklésének esélyét rontja, hogy ilyen mértékű korrekció a büdzsé bevételeit apasztaná ugyan, de nem éreztetné hatását a fogyasztói árindex alakulásában, s így nem szolgálná a kormány antiinflációs törekvéseit. A felső kulcsos termékek és szolgáltatások végfelhasználói ára valószínűleg nem változna, mert a kereskedők lenyelnék a kulcs leszállításából származó hasznot. Számítások szerint csak legalább 2 százalékpontos csökkentés gyakorolna érzékelhető hatást az árindexre.
Az adómódosítási elképzelések képlékenységére utal, hogy bár a pénzügyminiszter nem említette, de Kékesi László, a tárca adóügyi helyettes államtitkára a héten az egyik parlamenti frakció előtt ismertette a PM-nek az önkormányzati adók közé tartozó helyi iparűzési adó központosítására vonatkozó elképzeléseit. A kormány konkrét tervei egyelőre nem kristálytiszták, pedig az ötlet már tavaly is felvetődött. A kabinet szerint a települések közti jövedelemkülönbségek kialakulásában nem annyira az önkormányzatok beruházásösztönzési politikája játszotta a döntő szerepet, hanem azok jórészt még a szocialista ipartelepítés idején dőltek el. Ezért a csekélyebb adóbevétellel rendelkező települések joggal tarthatnak igényt a jobban iparosodott települések adóbevételeinek egy részére. Ilyen fajta átcsoportosítást már a jelenlegi rendszerben is alkalmaznak, ám az iparűzési adó központosításával - amely hivatalosan csak a beszedés centralizálását jelentené, a központi büdzsé az eddig napvilágot látott elképzelések szerint e bevételekből nem részesülne - ezt jóval egyszerűbben lehetne elvégezni. A tervek szerint egyébként az iparűzésiadó-bevételek 40 százalékát osztanák újra az önkormányzatok, régiók között.
Nem esik szó mostanában a kamatadó jelenleg 0 kulcsos mértékének emeléséről, holott a középtávú inflációs célkitűzések alapján ennek a feltétele jövőre teljesül. Az államháztartás hároméves prognózisában 2001-re 4-5 százalékos inflációval számoltak, a pénzügyminiszter szerint ez a megfelelő szint a kamatadó felemeléséhez. A lépést eredetileg már idén megtette volna a kormány, ám épp az infláció mértéke miatt visszakozott. Az, hogy a kamatadó a jelek szerint ismét lekerült a napirendről, azt jelzi, hogy a kormány mégsem biztos a jövő évi inflációs célkitűzésének teljesülésében. Már a pénzügyminiszter is 6 százalékra tolta ki a jövőre várt infláció felső értékét.
Az uniós jogharmonizáció miatt a csatlakozásig a jelenlegi 40-ről 57 százalékra kell emelni a cigaretta árában foglalt jövedéki adót, ami a fogyasztói áremelések következtében további nagymértékű emelések mellett valósítható csak meg. Idén 15 százalékkal növelték az adót, bár a PM belement volna kétszeri, összesen 30 százalékos emelésbe is ebben az évben. Ahhoz, hogy a csatlakozásig Magyarország teljesíteni tudja az uniós szintet, évről évre folyamatosan növelnie kellene az adót, ellenkező esetben a taggá válás időpontjában egyszeri, de nagymértékű adóemelésre lenne szükség. Bár erről hivatalosan még nem láttak napvilágot elképzelések, elképzelhető, hogy jövőre - az ideihez hasonlóan - a várt infláció kétszeresével növelik a cigaretta jövedéki adóját. Ez mintegy 10 százalékos adóemelést jelentene. További feladat a csatlakozásig az égetett szeszes italok adójának egységesítése, ami lényegében a jelenleg alacsonyabb adótartalmú borpárlat és a gyümölcspálinka adójának növelését kívánja meg.
Az szja-sávok valorizációja is elkerülhetetlennek tűnik jövőre, ez ugyanis 2000-ben elmaradt, ami - az adójóváírás jövedelemhatárának az eredetileg tervezettnél magasabbra emelése ellenére - az szja-terhek növekedéséhez vezetett. Vélhetően a sávok inflációkövetését sürgetik majd a kormánypártok is. A koalíció egyébként további módosításokat szorgalmaz az adórendszerben, a Fidesz például a családi adózás feltételeinek megteremtése mellett kardoskodik. (Lásd keretes írásunkat)
A kisebb koalíciós pártok szerint szükség volna a felső áfakulcs akár 5 százalékpontos csökkentésére is, ám ekkora bevételkiesést nem bírna el a büdzsé. A kormánypártok emellett további nagymértékű tb-járulék-csökkentést várnak el a kormánytól. A megismert álláspontok alapján vélhetően e téren teljesülhetnek - ha nem is a kívánt mértékben - a koalíciós óhajok. Az előző évi példán okulva azonban a kormánynak a koalíciós pártok értésére kell adnia, hogy saját jól felfogott politikai érdekük miatt idén lehetőleg ne bombázzák szét a pénzügyi tárca egyébként szerénynek ígérkező adómódosítási javaslatait, s ne most kérjék számon rajta a kormányprogramban foglaltakat.
B. Z.
**** KERETBEN ****
Mivel frissen kidolgozott koncepcióról még nincs információ, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) tavaly e témában készült koncepciója nyújthat eligazodást a családi adózás mibenlétéről. Eszerint az adót a család egy főre jutó jövedelme alapján kellene fizetni. Minden kiskorú gyermek után évi 150 ezer forint adómentes jövedelme lehetne a családnak, vagyis a család összes jövedelme ezen összeggel mérsékelhető lenne. Számítások szerint ennek a rendszernek az idei bevezetése mintegy 27-35 milliárdos bevételkiesést okozott volna a költségvetésnek, amit az adójóváírás kulcsának mérséklésével, illetve a jövedéki adók növelésével, a járadék jellegű jövedelmek (autópálya-építés esetén felértékelődő telkek) adóztatásával, luxusadók kivetésével és nagy értékű ingatlanok adóztatásával kompenzált volna a MEH.
Mivel frissen kidolgozott koncepcióról még nincs információ, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) tavaly e témában készült koncepciója nyújthat eligazodást a családi adózás mibenlétéről. Eszerint az adót a család egy főre jutó jövedelme alapján kellene fizetni. Minden kiskorú gyermek után évi 150 ezer forint adómentes jövedelme lehetne a családnak, vagyis a család összes jövedelme ezen összeggel mérsékelhető lenne. Számítások szerint ennek a rendszernek az idei bevezetése mintegy 27-35 milliárdos bevételkiesést okozott volna a költségvetésnek, amit az adójóváírás kulcsának mérséklésével, illetve a jövedéki adók növelésével, a járadék jellegű jövedelmek (autópálya-építés esetén felértékelődő telkek) adóztatásával, luxusadók kivetésével és nagy értékű ingatlanok adóztatásával kompenzált volna a MEH.