Az állampapír-piaci hozamok tavaly októbertől 2000 februárjáig tartó, lejárattól függően - az ötévessel bezárólag - 350-400 bázispontos mérséklődése a jegybanki jelentés szerint két szakaszra bontható. December elejéig főként az éven túli hozamok csökkentek, 1999 utolsó hónapjában a hozamgörbe párhuzamosan tolódott tovább - a három hónapos hozamok kivételével, amelyek gyorsabban estek -, 2000 elejétől pedig a rövidebb hozamok "hozták be a lemaradást". E folyamat egyes szakaszaiban eltérően érvényesültek azok a fundamentális, technikai és spekulációs tényezők, amelyek a hozamesés hátterében álltak. A december elejéig tartó időszakban a hozamok csökkenésének főképp fundamentális okai voltak: a gazdaság külső és belső egyensúlyában végbement kedvező változások, valamint a feltörekvő országok javuló kockázati megítélése. Decemberben ehhez technikai tényezők kapcsolódtak, ezek egyike a dollár valutakosárból való kiemelése volt. Ez a 2000. január 1-jével végrehajtott módosítás - tekintve, hogy a dollárkamatok akkoriban jóval magasabbak voltak az eurókamatoknál - önmagában 80 százalékponttal emelte volna a forint új valutakosárhoz viszonyított prémiumát.
A jegybanki elemzés szerint a befektetők csak későn ismerték fel e többletprémiumot, ez legalábbis megmagyarázná azt, miért nőtt hirtelen december második hetétől a rövid lejáratú kötvények népszerűsége a külföldiek körében.
A jelentés készítői úgy vélik, hogy a hozamok január-februári csökkenésében a rövid kamatok hozamgörbét követő mérséklődésére irányuló spekuláció is szerepet kapott, amiből a hazai kereskedelmi bankok is kivették a részüket, legalábbis kéthetes jegybanki betéteik állománya számottevően nőtt.
Az egyes szakaszokban az MNB más-más magatartást tanúsított. Tavaly októberben még óvatosan követte a piaci mozgásokat, ám januárban - a rövid hozamok viharos esését követve, valamint a forint felértékelődésére irányuló spekuláció miatt - már 2 százalékpontos kamatvágásra kényszerült, tudatosítva a piacban a szűk sávos csúszó leértékelés melletti elkötelezettségét.
Az MNB nem lát változást a monetáris politika számára releváns és általa befolyásolható inflációs folyamatokban. Az utóbbi hónapok legfontosabb fejleménye az volt, hogy folytatódott a külkereskedelemben versenyző iparcikkek dezinflációs tendenciája, valamint mérséklődött a külkereskedelmi forgalomba nem kerülő piaci szolgáltatások áremelkedési üteme. A jegybank szerint az inflációs ütem ez évi mérsékeltebb csökkenését okozó hatások - legfőképpen az energiaárak alakulása - Magyarországhoz hasonlóan érintik az eurórégiót és külkereskedelmi versenytársainkat is, így nem változnak a várható reálárfolyamok.
A kormány januártól 7 százalékkal emelte a benzin jövedéki adóját, ami minden más költséget változatlannak feltételezve hozzávetőleg 4 százalékos fogyasztói árnövekedést jelentett. Januárban ennél ténylegesen egy százalékponttal lassabban nőttek az árak egy kisebb és átmeneti világpiaci ármozgás következtében. A benzinárak elmúlt évi folyamatos emelkedését az 1998-as alacsony bázisadatok felnagyították. A tavaly év végi, év/év alapon számolt csaknem 38 százalékos benzinárindexből az alacsony bázis 4 százalékkal részesedett. Az alacsony bázisadatok hatását a jegy-bank elemzői egy példán szem-léltetik. Ha feltételezzük, hogy a benzinárak idén egész évben a tavaly decemberi szinten maradnak, az év átlagában kimutatott benzinár-infláció akkor is csaknem 15 százalék lenne.
Az MNB elemzői szerint a távhő és a villamos energia év eleji 6 százalékos emeléséből a januári fogyasztói árindexben 1-1,2 százalék havi emelkedés jelent meg. Az áremelés teljes hatása február-márciusban jelentkezik a fogyasztói árakban, 7-9 százalék körüli 12 havi indexek formájában. A gyógyszerárak fogyasztói árának emelkedése az elemzés szerint éves átlagban nem haladja meg a 6 százalékot. A fogyasztás kisebb részét kitevő nem támogatott körben 10-12 , a támogatott termékek esetében 2-3 százalékos áremelésre lehet számítani.
CS. CS.-D. GY.
**** KERETBEN ****
Tavaly a negyedik negyedévben 5,6 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, így az egész évi növekedés 4,4 százalék volt - áll az MNB jelentésében. Éves szinten a lakossági fogyasztás 5, a beruházás 6,6 százalékkal emelkedett, a 13,5 százalékos exportdinamika pedig 0,4 százalékkal meghaladta az importét.
Tavaly a negyedik negyedévben 5,6 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, így az egész évi növekedés 4,4 százalék volt - áll az MNB jelentésében. Éves szinten a lakossági fogyasztás 5, a beruházás 6,6 százalékkal emelkedett, a 13,5 százalékos exportdinamika pedig 0,4 százalékkal meghaladta az importét.
.
Surányi szerint érdemes volt sterilizálni
A Magyar Nemzeti Bank szerint nem biztonságos abbahagyni a forint csúszó leértékelését, amíg az infláció üteme nem süllyed 4-5 százalékos szintre - szögezte le Surányi György a Euromoney budapesti konferenciájának zárónapján. A jegybankelnök úgy vélte, hogy Magyarországnak még a legszigorúbb gazdaságpolitika mellett is nehéz lesz alkalmazkodnia a maastrichti kritériumokhoz, amelyek egyidejűleg követelik az árstabilitást és a valutaárfolyam szűk sávban tartását. Surányi hitet tett amellett, hogy a jegybank sterilizációs beavatkozásai nagyobb haszonnal jártak, mint amekkora költséggel.