A jelek szerint a piac megértette és el is hitte a Magyar Nemzeti Banknak az utóbbi hetekben küldött üzeneteit, amelyek azt sugallták, hogy az MNB semmiképpen sem hagyja a jelenlegi árfolyamsáv határánál följebb értékelődni a forintot. A Reuters márciusi konszenzusában megkérdezett 19 elemző közül egy sem tartotta valószínűnek, hogy az MNB idén kiszélesítené a forint árfolyamsávját. Arra már többen voksoltak, hogy ez 2001-ben megtörténik, de voltak olyan válaszadók is, akik szerint ezt csak a monetáris unióhoz (EMU) való csatlakozás előtt két évvel, azaz 2003-ban teszi meg a jegybank, belépve egyúttal az ERM II. árfolyam-mechanizmusba.
A legközelebbi - 25-50 bázispontos - kamatcsökkentést áprilisra várják az elemzők, akkor ugyanis csökken a forint leértékelési üteme. Az a leértékelési ütem, amely Fórián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő elemzője szerint már most is jócskán elszakadt az inflációtól, s ezzel a korábbi években megszokottnál lényegesen nagyobb reálfelértékelődést idéz. Varga Csaba, a Citibank elemzője úgy véli, hogy a reálfelértékelődés vagy a forint esetleges felértékelődésének versenyképességet rontó hatása kissé fel van nagyítva. A magyar export javát adó multik nem érzékenyek a felértékelődésre, a kis- és középvállalkozások pedig sokkal inkább a belföldi piacon érdekeltek, mintsem az exportban.
Az elemzők továbbra is magasabb inflációt várnak, mint a kormány, de Varga Csaba szerint ez nem okoz a tervezettnél lényegesen kisebb államháztartási deficitet, mert bár a központi költségvetés vélhetően jobban zár az előirányzatnál, a tb-alapok hiánya valószínűleg magasabb lesz a tervezettnél.
(NAPI)
