Az európai gazdasági növekedés lelassulása és az ázsiai pénzügyi válság a viszonylagos stabilitásról ismert iparigáz-ipart sem hagyta érintetlenül, bár az ágazat a "nyugati világban" már ezektől függetlenül is túl van a zenitjén - állítják az elemzők. A termelői árrés egyre nagyobb nyomás alá került, miután a kereslet nagyon szerény mértékű növekedése miatt élesebbé vált a verseny a piaci pozíciókért. A gázipar gondjainak forrása abból a körülményből fakad, hogy felhasználóik - a vegyipar, az acél- és fémfeldolgozó ipar - a gazdaság "érett", sőt inkább már "túlérett" szegmensei közé sorolhatók. Ez utóbbiak helyzetét még nehezebbé teszi az olcsón termelő és szállító ázsiai konkurencia. Ennek következtében fejlődő országokbeli exportlehetőségeik beszűkültek, honi piacaikon pedig az import élesedő versenyével szembesülnek.
Az elektronikai ipar mint felvevőpiac viszonylag jelentős, de csupán 9 százalék körüli az aránya az összes felhasználáson belül, s még ennél is kisebb az élelmiszer-feldolgozás és az egészségápolási termékeket gyártó ipar részesedése.
A gázipar azonban arra törekszik, hogy ne veszítse el a befektetők érdeklődését, az előnyös jövedelmezőségi rátákon alapuló vonzerejét. Ennek egyik módja a költségek csökkentése, a másik pedig a - főleg a gyorsan növekedő - fejlődő országok piaca irányába történő expanzió lehet.
Miután felhasználóik egyre inkább "globalizálódnak", s ennélfogva hasonló léptékű szolgáltatásokra tartanak igényt, a gáziparban is parancsoló szükség a termelés és a kereskedelem ilyen irányba történő fejlesztése. Ez a tapasztalatok szerint fúziók és kivásárlások révén megy végbe, csakúgy mint az ipar és a vegyipar egyéb területein. Az új évezred elején a gázipar is kénytelen lesz minden felesleges költségtől megszabadulni, s takarékosabbnak kell lennie, mint eddig bármikor.
Jelenleg ebben a szegmensben kilenc nagy cég uralja a világpiacot, számuk azonban hamarosan négyre-ötre csökken (Linde, Air Liquid, Air Products, Praxair és Nippon Sanso). A brit BOC-ot hamarosan lenyeli az Air Products és az Air Liquid, az AGA-t a Linde, s valószínűleg a Messer sem tudja megőrizni függetlenségét. Ez a tendencia természetesen a szabad verseny elvének ellenében hat, ugyanakkor a számukat tekintve alig "maroknyi" céget az Európai Unió és az Egyesült Államok versenyhivatalai könnyebben ellenőrizhetik - mutatnak rá a fejlődés előnyeire az elemzők. Ezen túlmenően egyszerűbbé válik a helyi szállítók monopóliumszerű piaci pozícióinak a felszámolása, s ezáltal is hasznosnak minősíthető a kibontakozó koncentráció.
Az, hogy ezeknek a fejleményeknek milyen hatásuk lesz a világpiacra, még nem megválaszolható kérdés. A fúziók előtt álló társaságok történelmileg kivétel nélkül stabil és nagy "nemzeti" piaccal rendelkeztek, rendelkeznek - a Linde és a Messer Németországban és a Benelux államokban, az Air Liquide Franciaországban, az Air Products és Praxair az Egyesült Államokban, a BOC az Egyesült Királyságban és a brit nemzetközösségben, az AGA pedig Skandináviában. Ezekkel szemben a jövőben előreláthatóan mindössze a már említett négy nagy dominálja majd a globális piacot. Az ágazatra szakosodott megfigyelők egy része e perspektíva előnyeit tartja meghatározónak. Hitük szerint a felhasználók is jól járnak, hiszen a talpon maradó négyes mind jobb technológiával, szolgáltatással igyekszik minél több vevőt megnyerni magának, s miután mindegyik egyre több országot törekszik érdekszférájába vonni, a verseny bizonyára élesedik majd közöttük.
**** KERETBEN ****
Az iparigáz-ágazatot sem kímélő szűk esztendők által kikényszerített átszervezések nagyjából befejeződtek. Derűlátó termelők várakozásai szerint az iparág most már lassan hasznot húzhat a fúziókból eredő költségmegtakarításokból és a nagy volumenű beruházásokból. Az ipari gázok iránti kereslet erősödésének kulcsa azonban változatlanul az általános gazdasági növekedésében rejlik.
Az iparigáz-ágazatot sem kímélő szűk esztendők által kikényszerített átszervezések nagyjából befejeződtek. Derűlátó termelők várakozásai szerint az iparág most már lassan hasznot húzhat a fúziókból eredő költségmegtakarításokból és a nagy volumenű beruházásokból. Az ipari gázok iránti kereslet erősödésének kulcsa azonban változatlanul az általános gazdasági növekedésében rejlik.
Történelmi tapasztalatok szerint az ipari gázok piaca általában másfélszer olyan ütemben bővül, mint egy adott ország bruttó honi összterméke (GDP). Ebből kiindulva az Európában és Ázsiában biztatóan alakuló növekedési ráták, valamint az Egyesült Államok gazdaságának prosperálása arra enged következtetni, hogy a felhasználás bővülése számottevően meghaladja majd a tavalyi, egyszázalékos mértéket. A Cryogas International prognózisa szerint 2005-ig évente átlagosan négy százalékkal növekednek az ágazat eladásai. A Linde még ennél is bizakodóbb, lényegesen nagyobb mértékű ipari növekedést feltételezve eladásainak hat és fél százalékos emelkedésével számol.
Ezeket a várakozásokat azonban nem csupán a globális gazdaság kilátásainak javulására alapozzák, hanem arra is, hogy a kőolaj-finomítás és a petrolkémiai ipar általában a korábbinál jóval jövedelmezőbb szakaszba lép, és felgyorsul a növekedése, ebből következően - környezetvédelmi megfontolásokból - például nagymértékben fellendül a hidrogén iránti kereslet.
Az új termelési eljárások szintén elősegíthetik az eladások növekedését, s ezzel párhuzamosan hozzájárulnak a költségek csökkentéséhez is. Az új, nem-kriogén szállítási eljárások terjedésével is jelentős költségeket takaríthatnak meg. Ezen túlmenően előnyök származhatnak abból az új tendenciából is, hogy a felhasználók az iparigáz-ellátást komplex szolgáltatásként kívánják igénybe venni (outsourcing). Ahhoz, hogy telített piacokon növelni tudják az eladásaikat, egyetlen módszer vezet: többet kell ajánlani - már ami a szolgáltatást illeti -, mint a konkurencia, és a szolgáltatást a fogyasztó igényeihez kell szabni. Az Air Products például a világ elektronikai iparának első számú szállítójává vált - körülbelül 25 százalékos részesedéssel - azáltal, hogy nemcsak a gázokat ajánlotta, hanem a felhasználó vállalaton belül elvégzi az ipari gázok és egyéb vegyipari termékek beszerzésének, tárolásának feladatait is.
Hasonlóan az Air Liquide is kibővítette szolgáltatásait, a gázokon kívül a gőz- és energiaellátásra is vállalkozik. Ezek azok a fejlődési irányok, amelyeken belül a négy legnagyobb iparigáz-szállító cég globális súlya és műszaki ütőképessége minden bizonnyal egyre inkább kiteljesedik.