A termelési költségek döntenek a GM növények körüli vitában?

Napjainkban egy új technológia, pontosabban a genetikailag módosított szaporítóanyagokból termelt (GM) növények "körül forog a világ". Olyannyira, hogy például ezen eljárás felhasználásában élenjáró Egyesült Államok és az ellenpólust képviselő Európa között éles vita alakult ki. A GM növények ellenzői azt hangoztatják, hogy nem bizonyított az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk ártalmatlansága, a támogatók pedig a környezetkímélő termesztést elősegítő voltukat hangsúlyozzák.
Amíg a két tábor között sorozatos egyeztetések zajlanak, hogy hogyan, milyen formában és milyen előírásokkal lennének forgalomba hozhatók a GM növényi összetevőket is tartalmazó élelmiszer-ipari termékek, addig a "háttérben" a növényvédő szereket gyártó multinacionális vállalatok és a GM vetőmagvakat előállító konszernek már készülnek a békés egymás mellett élésre.
Jelenleg a növényvédő szerek 80-85 százalékát a szántóföldi növények termesztéséhez használják, s éppen ezt az alágazatot érinti leginkább a GM szaporítóanyagok kérdése - nyilatkozta lapunknak Lantos Péter, a Növényvédőszer-ipari Szakmai Szövetség (NISZ) elnöke. Véleménye szerint a GM-növények jelentősen átrendezik a világ növényvédőszer-piacát, ám ez nem feltétlenül jár azzal, hogy számottevően csökken az alkalmazott hatóanyagok mennyisége. Valószínűbbnek látszik, hogy minőségi változás történik, vagyis az egyszerűbben felhasználható, olcsóbb növényvédő szerek piaca bővül.
Jelenleg két alkalmazott géntechnikai eljárás van - mondta Jekkel Zsolt, az Aventis Cropscience Magyarország biotechnológiai igazgatója. Az egyik a herbicidrezisztencia, ami azt jelenti, hogy a növényvédő szer az erre kialakított GM növényekben semmilyen kárt nem tesz, ezért például a gyomtalanítást sokkal nagyobb hatékonysággal lehet elvégezni. A másik a rovarrezisztencia; az erre "hangolt" GM növények maguk termelik azokat az ellenanyagokat, amiket eddig vegyszerrel juttattak ki a földekre. A hagyományos, csak növényvédő szeres termesztési gyakorlattal szemben számottevő előnyt jelenthetnek ezek a biotechnológiai eljárások, ugyanis egy adott terület védelméhez szükséges hatóanyagok mennyisége előreláthatóan nagyságrenddel csökkenthető lesz, ami nagyon fontos előny a környezet kímélése szempontjából. A nagy növényvédőszer-gyáraknak egyébként éppen ezen a téren kell fejleszteniük, vagyis olyan vegyszereket kell előállítaniuk, amelyek a lehető leggyorsabban lebomlanak.
Az eljárás környezetkímélő vonásai ellenére Európában - egyelőre - rendkívül nagy az ellenérzés a GM-növényekkel szemben, s ez a közelmúltbeli angliai kergemarhakór-járvány vagy a belgiumi dioxinügy miatt alighanem érthető is. Igaz ugyan, hogy a forgalmazás terén már mutatkoznak a megegyezés jelei - GM termékeket megkülönböztető címkézéssel látnák el -, ám mindenkit megnyugtató megoldás még meglehetősen távolinak tűnik.
Egyébként könnyen lehet, hogy a genetikailag módosított szaporítóanyagok körüli vitában a termelési költségeké lesz az utolsó szó. Ezen növények termesztésével - nagy ellenálló képességüknek és magas átlaghozamaiknak köszönhetően - a farmerek számottevően növelhetik bevételeiket, s ha a GM termények Európán kívül végleg tért hódítanak, az öreg kontinens exportőrei elveszíthetik versenyképességüket. (Az Egyesült Államokban például már vannak olyan növénykultúrák, ahol a genetikailag módosított vetőmagok felhasználási aránya meghaladja az 50 százalékot.)
A biotechnológiai eljárás gyors elterjedésével azonban nem lehet számolni, ugyanis egy-egy új GM szaporítóanyag előállítása rendkívül nagy összegeket emészt fel, s mindemellett a folyamat során tucatnyi szabadalmat kell bejegyeztetni. Emiatt a hazai intézeteknek nem sok esélyük van, hogy originális termékkel lépjenek piacra. Sokkal nagyobb lehetőségek rejlenek abban, hogy a nagy multinacionális cégek "alapegységeket" kínálnak helyi kutatóintézeteknek, amelyekből már sokkal kevesebb pénzért és lényegesen könnyebben tudnak az ország adottságainak megfelelő GM szaporítóanyagot létrehozni.
Ez a "történet" azonban valószínűleg most vesz igazán lendületet. Jekkel Zsolt szerint a közeljövőben kialakítandó biotechnikai eljárások ugyanis még a GM növényeknél is nagyobb változásokat hozhatnak a mezőgazdaságban; például már folynak arra irányuló kísérletek, hogy növényekben közvetlenül gyógyszereket, vakcinákat, olajokat termeljenek.
ÁBRAHÁM AMBRUS