BUX 132484.92 -1,33 %
OTP 41660 -2,16 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A növényvédelemben megtorpant a biotechnológia térhódítása

Egy évvel ezelőtt a mezőgazdasági célú biotechnológia még slágertéma volt, és azok a vegyipari cégek, amelyek ezzel foglalkoztak, a Wall Street favoritjainak számítottak. A genetikailag módosított (GM) vetőmagvak eladása égbe szökött - 1998-ban 130 százalékkal, 2 milliárd dollárra növekedett. Ebből másfél milliárd dollár értékű az Egyesült Államokban talált vevőre. Az utóbbi időben azonban a közvélemény ellenállása a GM terményekkel szemben Európából már az Atlanti-óceán túloldalára is átterjedt, s úgy tűnik, a farmerek közül már alig akad, aki ilyen magvakat szándékozik vetni.

2000. március 23. csütörtök, 00:00

Az európai közvélemény makacs idegenkedése a génmanipulált terményekkel szembeni, valamint az Európai Unió (EU) brüsszeli bizottságának szigora a forgalombahozatal feltételeinek megszabásában egyelőre lelassította a biotechnológia előrenyomulását a növénynemesítés, a növényvédelem terén.
Az ezen a téren az élenjárók közé tartozó két cég, az AstraZeneca és a Novartis például újabban már csak a humán gyógyszerekre összpontosít. A növekvő társadalmi ellenállás, és azok a tudományos vizsgálati eredmények, amelyek szerint a manipulált gének a növényekből kiszabadulnak - például a "rovarellenállóvá" tett növények el tudják pusztítani a pillangókat - nehezen elhárítható akadályt képeznek a GM növények gyors térhódítása előtt.
A biotechnológia ellenzői a közelmúltban több tüntetést is tartottak - közöttük Seattle-ben a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tanácskozása alkalmából -, és a GM terményeket tartalmazó élelmiszerek megkülönböztető címkézését követelték. Az EU bizottsága már közel van ahhoz, hogy ennek a kívánalomnak törvényileg eleget tegyen, ezért az amerikai farmerek, akik nagymértékben függnek az európai exportpiacaiktól, ahová például szójababot és kukoricát szállítanak, attól tartanak, hogy drasztikusan visszaesik az árujuk iránti kereslet.
A Chemicak Week szerint a farmerek rendszerint késő ősszel rendelik meg a vetőmagvakat a tavaszi vetéshez, most azonban ez a keresleti hullám elmaradt, különösen a GM vetőmag esetében, ami aggodalommal töltötte el a biotechnológiai vállalatokat.
A nagy európai élelmiszer-kereskedelmi láncok választékukból már kiiktatták a génmanipulált alkotókat tartalmazó élelmiszermárkákat, a brüsszeli bizottság pedig novemberben úgy döntött, hogy minden élelmiszert, amely egy százaléknál nagyobb arányban tartalmaz GM anyagot, megkülönböztető címkével kell ellátni. Ezen túlmenően olyan törvényt is hoztak, hogy az éttermeknek tájékoztatniuk kell vendégeiket, amennyiben ilyen ételeket szolgálnak föl.
A biotechnológiában ugyancsak exponált DuPont és Monsanto cégek vezetői beismerték, hogy mind ez ideig eredménytelenek maradtak azon erőfeszítéseik, hogy a közvéleményt összebékítsék a tudomány ezen eredményeivel. Tény, hogy az ipar nem tud választ adni minden felmerült kérdésre, és nem is szabad, hogy olyan benyomást keltsen, mintha tudna. A Monsanto egyébként már tett engedményeket a környezetvédőknek, bejelentve, hogy nem dobja piacra az úgynevezett terminátor-gént, amely gyakorlatilag sterilizálja a GM növényeket.
A Greenpeace konferenciáján Robert Shapiro, a Monsanto ügyvezető igazgatója a vita helyett dialógusra szólította fel a környezetvédőket. Az elemzők szerint ugyanakkor a GM növényekkel kapcsolatos nézeteltérések és indulatok csak átmeneti jellegűek. Az 1998/99. termésév egyébként megmutatta ezeknek a növényeknek a gazdaságosságát. Az Egyesült Államokban a GM szójabab részesedése már 57 százalék körül volt az összvetésterületet tekintve. Azoknak a farmereknek az aránya, akik nem kívánnak GM növényeket termelni, lényegében nem változott, csupán a határozatlanok száma növekedett. Ebben azonban a Monsanto szerint a nyomott mezőgazdasági terményárak is szerepet játszanak. A termelők érdekvédelmi csoportjai ugyanakkor borúlátóbban ítélik meg a helyzetet, prognózisuk szerint a GM kukoricavetés területe akár 20 százalékkal is visszaeshet, bár mint mondják, nem arról van szó, hogy a farmerek nem elégedettek a GM vetőmagvakkal, hanem az alacsony kukoricaárak mellett nem engedhetik meg maguknak azt a kockázatot, hogy nem találnak vevőt a termésnek.
Ha a farmerek elpártolnak a GM növényektől, akkor az azokba nagy összeget invesztáló vegyipari cégek veszítik a legtöbbet. Jelenleg egyébként a legelterjedtebb GM vetőmagvak azok, amelyek a Monsanto Roundup és az AgrEvo Liberty gyomirtó szerével szemben rezisztensek. A nagy gyógyszeripari vállalatok ugyan nem örülnek a GM növények iránti kereslet csökkenésének, de néhányuk nagyon erős pozícióval bír a hagyományos növényvédő szerek terén. A Novartis agrokémiai üzletága alig fogja megérezni a GM növényekkel szembeni tartózkodást, tekintettel arra, hogy a tevékenységi köre meglehetősen széles, s a hagyományos gyomirtó szerekből még valószínűleg növelik is eladásaikat. A cég vezetői szerint termékeik a GM és a hagyományos növényi kultúrákra egyaránt alkalmazhatók. A gondot számukra az jelenti, hogy újra kell értékelniük a hosszabb távú vállalati stratégiájukat. Korábban arra gondoltak, hogy ha az agrokémiai és a humán gyógyászati termékek kutatási és fejlesztési tevékenységeit összevonják, akkor ez a szinergia javítja a gazdaságosságot. Ez a várakozás azonban ez ideig még nem igazolódott, jórészt a nyomott agrárpiaci árak miatt.
A GM vetőmagvakkal szembeni tartózkodást, a kereslet megtorpanását az érdekelt cégek ösztönző árakkal próbálják feloldani. A Novartis bejelentette, hogy mind a GM, mind pedig a hagyományos vetőmagvak tekintetében a tavalyi szinten tartja az árait, ráadásul bizonyos gyomirtószer-ügyletekkel kombináltan háromszázalékos kamatkedvezménnyel nyújt hiteleket a vásárlásokhoz, de a többi cég is hasonló finanszírozási kedvezményekkel igyekszik megtartani vevőit. Mindezek az erőfeszítések azonban nehezen fogják ellensúlyozni az európai exportpiac valószínű beszűküléséből eredő hátrányokat. A termelők attól is tartanak, hogy a megkülönböztető címkézés iránti igény Észak- Amerikára is átterjedhet. Mások viszont abban bíznak, hogy az európai tendenciákkal szemben az amerikaiak bizalma erősödik majd az új technológiával nemesített növények iránt. Bárhogyan is lesz, az edingboroughi Wood Mackenzie vegyipari tanácsadó cég prognózisa szerint a GM növények elterjedése az elkövetkezendő egy-két évben még nem okoz számottevő változást, visszaesést a hagyományos növényvédő szerek iránti keresletben, becslésük szerint a csökkenés mértéke évente legfeljebb fél százalék körül lesz.

Ez is érdekelhet