Tavaly tovább koncentrálódott a vámszabad-területi termelés

Az ipari vámszabad területek súlya a magyar gazdaságon belül 1996 óta folyamatosan emelkedett. A teljes kivitel értékének 18,1 százaléka származott 1996-ban ezektől a cégektől, 1999-ben pedig már 43 százaléka. A behozatalon belül is egyre markánsabb a szerepük, az 1996-os 13,9 százalék után tavaly a teljes import 30,6 százalékát bonyolították e cégek. A gazdaság modernizációját is jól szolgálja ez a vállalati kör, mert áruforgalmuk 92 százalékát a legkorszerűbb árunak számító gépek és gépi berendezések adták.
A vámszabad-területi működési engedéllyel rendelkező cégek száma tavaly meghaladta a 140-et, ezek közül 101 ténylegesen is termelt. A cégek számának növekedése évről évre lassul, tavaly csupán hét új engedélyt adtak ki. Az ipari vámszabad cégek a magyar EU-csatlakozásig élhetnek a maihoz hasonló feltételek mellett. A belépést követően számuk várhatóan 20-30-ra csökken.
Az ipari vámszabad területek regionális elhelyezkedése a kezdetek óta erősen koncentrált. A tavalyi adatok szerint a tíz legnagyobb forgalmú magyarországi exportcég közül nyolc vámszabad területen működik. Ezek a vállalatok a teljes magyar kivitel értékének 35 százalékát termelték meg.
Tavaly a cégek mintegy 58 százaléka a Dunántúlon volt található, további 17 százalékuk pedig a fővárosban és közvetlen vonzáskörzetében működött. A tavalyi külkereskedelmi adatok szerint ennél is nagyobb a koncentráció az exporton belül. A vámszabad területi kivitel több mint 86 százaléka származott tavaly nyugat-magyarországi telephelyű vámszabad vállalatoktól, ennek is háromnegyedét Fejér és Győr-Moson-Sopron megyei cégek adták. Néhány megye területén (Szolnok, Nógrád, Békés) viszont egyáltalán nincsenek vagy nem jelentősek a vámszabad cégek.
DOMOKOS LÁSZLÓ